Statisztikai tévedés a fellendülés?
A 2008–09-es fizetésimérleg-statisztikában látható kedvező egyenleg mellett azzal ellentétes irányú, csak még nagyobb tételként szerepelnek a tévedések és kihagyások. Ez a tényező a válság kirobbanásának évében, 2008-ban a 15 milliárd eurót is meghaladta, ami a GDP 4 százalékának felel meg.
A számoknak azért van jelentőségük, mert Lengyelország főként annak alapján őrizte meg kedvező megítélését, hogy egyedüliként sikerült recesszió nélkül átvészelnie az elmúlt éveket. Az elemzők most viszont azt gyanítják, hogy a statisztikai eltérés mögött alulbecsült importadatok húzódnak meg, vagyis alacsonyabb volt a GDP. A külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos bizonytalanság arra vezethető vissza, hogy az EU-csatlakozással megszűntek a határforgalmi statisztikák, így csak becslésekre támaszkodhatnak a statisztikai hivatalok. Ezt bizonyítja az is, hogy a belépés előtt egy nagyságrenddel kisebb volt a hibatétel a fizetési mérlegben.
A jelenség valamennyi újonnan csatlakozott államban megfigyelhető volt, Csehországban és Magyarországon is történt az elmúlt években nagymértékű adatrevízió. A kihagyások tétel azonban messze Lengyelországban a legnagyobb mértékű, és ez egyéb következményekkel is járhat. Például minden, a GDP-hez viszonyított mutató kedvezőtlenebb lehet az eddig tudottnál, ez különösképpen az államadósság- és költségvetési hiányszámokban okozhat fennakadást. Főként a Lengyelország ellen folyó uniós túlzottdeficit-eljárás miatt, mivel a GDP 8 százalékát kitevő tavalyi hiány így még nagyobbra rúghat.
Magyarország sem tévedhetetlen
A magyar fizetési mérlegben is szemmel láthatóan megnőtt a tévedések és kihagyások egyenlege a 2004-es uniós csatlakozást követően. Lengyelországhoz hasonlóan itt is kiugró volt a 2008-as év, amikor a hiány meghaladta a 2,5 milliárd eurót, vagyis a GDP 2,5 százalékát. 2009-ben viszont szinte elhanyagolható mértékűre csökkent a tétel, ami ugyan nem azt jelenti, hogy nem voltak hibák, de azok nagyrészt kioltották egymást.
