Az átalakításhoz szükséges forrásokat pedig a környezetvédelmi termékdíj rendszerének átszabásától várják - mintegy százmilliárd forintot gyűjtene be így az állam a díjfizetésre kötelezett multinacionális és a hazai cégektől. A rendszert módosító jogszabályt még májusban az Országgyűlés elé terjesztenék – mondta Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezeti ügyekért felelős államtitkára szerdán, a Duna Televízió reggeli műsorában.
Mintegy százmilliárd forintot gyűjtenének be a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett multinacionális és hazai cégektől. Egy állami koordináló szervezet finanszírozná meg a hulladékok begyűjtését és újrahasznosítását, 30-35 milliárd forintért; a fennmaradó közel hetven milliárdot egyéb környezetvédelmi célokra, árvíz- és belvíz elleni védekezésre, esetleg újrahasznosító ipar létrehozására fordítanák – nyilatkozta a Reggel a Dunán stúdiójában Illés Zoltán.
Ma a rendszer úgy működik, hogy a kirótt termékdíj jelentős részének – kilencven százalékának – megfizetése alól mentesül a környezetszennyező anyagot gyártó cég akkor, ha az összeg tíz százalékát egy saját maga által létrehozott koordináló szervezetnek kifizeti licencdíj formájában – magyarázta a hátteret az államtitkár.
“Ez így elfogadhatatlan” - tette hozzá, mondván: a be nem gyűjtött adóforintok révén lényegében kár éri az adófizetőket, hiszen ebből a pénzből kellett volna kiépíteni egy, a mainál sokkal szelektívebb hulladékgyűjtési rendszert. “Tetejébe az 2013-2014-ben elkezdi büntetni Magyarországot, amennyiben nem leszünk képesek a mainál többet összegyűjteni műanyag palackból, gumiabroncsból, elektronikai hulladékból. A büntetés mértéke egyszeri alkalommal akár százmillió euró is lehet, és minden nappal további hatvan-nyolcvanezer euró addig, amíg a szennyező anyagok magasabb százalékú begyűjtése meg nem valósul” - érvelt Illés Zoltán.
A háztartási hulladék szelektív gyűjtésének átalakítása, a családoknál szelektíven gyűjtött anyagok arányának növelése a kormányzat másik célja, ám ennek anyagi alapjait éppen a termékdíj-fizetési rendszer fentebb vázolt átalakítása hozná meg – hangoztatta a politikus, hozzátéve, hogy anyagfajtánként ma tíz százaléknál nem magasabb a visszagyűjtési arány. Ugyanakkor a szelektív gyűjtésre itthon is alkalmazott hulladéksziget rendszer – tehát, amikor a háztartásokból távolabbi gyűjtőhelyre kell vinni a szétválogatott hulladékot – “tankönyvszerűen is a legrosszabb megoldás”.
A legjobb módszer, ha minden háztartásnál szelektíven gyűjtik és viszik el a hulladékot; a kormányzat egy olasz példa bevezetésében gondolkodik. Ennek megfelelően külön gyűjtenék a papírt, mástól elkülönülten de együtt gyűjtik be a műanyagot, a fémet és az üveget, és egy harmadik csoportban a komposztálható anyagokat és a maradékot. Hazai jó példaként említette Illés Zoltán a Galga-mentét, a térség településeit, illetve Siófokot, ahol már működik ez a megoldás.
Szintén komoly változás lenne – de ez itthon egyelőre csak szigorúan tervnek tekinthető - , hogy amint Nyugat-Európában, nálunk is csak annak a szemétnek az elszállításáért fizessenek díjat az emberek, amit nem szelektíven gyűjtöttek össze – vázolta a remélt jövő Illés Zoltán államtitkár.
