A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1132 milliárd forint volt, a 4,2 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzott hiány eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelenti az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2 százaléka. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010-ben a kormányzati szektor bevétele 12 095 milliárd, kiadása 13 248 milliárd, hiánya 1153 milliárd forint volt.
A bevételek a 2009. évi egy százalékos csökkenést követően 2010-ben 1 százalékkal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók (6,3 százalék), ezen belül az áfabefizetések (6,1 százalék) növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek (16,3 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,9 százalék) ugyanakkor jelentősen csökkentek; előbbi a társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében.
A kiadások a 2009. évi 1 százalékos növekedést követően 2010-ben szintén 1 százalékkal nőttek; a legnagyobb mértékben a dologi kiadások (folyó termelőfelhasználás: 4,0 százalék) és a felhalmozási kiadások (9,6 százalék) – utóbbit az alacsony bázisidőszaki érték is befolyásolta. A pénzbeni társadalmi juttatások összege megegyezett az előző évivel,
ezen belül a nyugdíjkifizetések 2,4 százalékkal nőttek; a munkavállalói jövedelmek (1,7százalék) és a kamatkiadások (5,4százalék)
viszont csökkentek.
A bázisidőszakinál alacsonyabb relatív hiány kialakulása meghatározóan a GDP folyó áron számított 4,1százalék százalékos növekedésével magyarázható.
Tavaly IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3,0 százaléka. A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások nőttek (3,3 százalék), a munkavállalói jövedelem csökkent (4,0 százalék). A bevételek 3,6 százalékkal növekedtek 2009 IV. negyedévéhez viszonyítva. A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek – a pénzügyi szervezetek különadójának következtében –, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2 százalék) nagymértékű visszaesés figyelhető meg.
