Divatba jön a részmunkaidő?
A részmunkaidős foglalkoztatás egyik gátja, hogy a juttatásokat nem időarányosan kell fizetni a dolgozó után, mivel a jelenlegi jogszabály szerint csak a munkaidő mértékével összefüggőket lehet arányosan (például felerészben) fizetni. A munka törvénykönyve azonban nem tisztázza, mely juttatások sorolhatók ebbe a körbe, de az étkezési hozzájárulás és az üdülési csekk biztosan nem. A munkaerő-piaci rugalmasság jegyében tehát a jövőben valószínűleg életbe léphet az arányosan adható juttatások rendszere.
A kormány által sokat hangoztatott, kiemelt cél a nyugdíjkassza egyensúlya. Emiatt az továbbra is reálisnak tűnik, hogy kevesebb befizetés kevesebb nyugdíjra jogosít. Ez most is így van: a részmunkaidős dolgozó napjai ugyan teljes értékűek, ám a nyugdíjellátás összegének kiszámításakor az alacsonyabb fizetését veszik figyelembe. A kisebb összegű társadalombiztosítási befizetés azonban aligha jelent majd alacsonyabb értékű egészségügyi jogosultságot – kivéve persze a pénzbeli ellátások (például táppénz) rendszerét.
Nem kizárt az sem, hogy a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóvá tétele érdekében megkönnyíti a dolgozók elbocsátását. Jelenleg ugyanis a részmunkaidőben dolgozók is jogosultak végkielégítésre, és vonatkozik rájuk a teljes felmondási idő. Ha ezeket a jogosultságokat is arányosítanák, tehát például a négy órában dolgozó végkielégítésére feleannyit kellene költenie a munkáltatónak, vagy létszámleépítés esetén feleannyi ideig lenne köteles továbbfoglalkoztatni, az meghozhatná a munkaadók kedvét az ilyen foglalkoztatási formákhoz.
A készülő tervezet valószínűleg a munkaadókra is nagyobb nyomást gyakorol majd. Jelenleg a részmunkaidős alkalmazás lehetősége számos hazai munkavállalónak (tipikusan kismamáknak) jönne jól, ám a jog szerint igényüket a munkaadók nem kötelesek figyelembe venni. Az állam első körben a közszférában változtathat ezen, azaz előírhatja, hogy a közintézmények részmunkaidőben alkalmazzák a gyesről, gyedről visszatérőket. Ez azonban felveti a diszkrimináció problémáját, hiszen a közszolgálati jogviszonynak nincs olyan speciális tulajdonsága, amely indokolná a versenyszférától való ilyen jellegű megkülönböztetést. Követendő példa lehet a német szabályozás is: ott a munkáltató köteles minden olyan állást részmunkaidőben is megszüntetni, amely négy vagy hat órában is elvégezhető.
Végül a gyermekeket ellátó rendszert, a bölcsődéket, óvodákat is alkalmassá tehetik a részmunkaidős foglalkoztatottakkal történő jobb együttműködésre. Itt a gyermekfelügyelet időszaka nagyobb mértékben alkalmazkodhatna az atipikus foglalkoztatási formákhoz, amely szintén a munkaerőpiac felé terelne egyeseket.
Múló csoda
Azt, hogy a munkaerőpiac rugalmassága mennyire kétélű fegyver, mi sem bizonyítja jobban, mint Spanyolország elmúlt évtizede. A mediterrán országban a 2000-es évekre sikerült letörni a korábban igen magas munkanélküliséget azzal, hogy megkönnyítették az atipikus foglalkoztatási formák terjedését. Az erősen szezonális munkaigényű turizmus révén az átlagos foglalkoztatás az 50 százalék alatti szintről viszonylag gyorsan elérte a 65 százalékos EU-átlagot.A 2008-ban kirobbant válság azonban rámutatott a rugalmasság átkára is: a legutóbbi munkaügyi adatok szerint ismét meghaladja a négymilliót az állástalanok aránya. Drasztikusan romlik a foglalkoztatottság, amely egy év alatt majdnem 5 százalékpontot esett.
A válság során hiába próbálkozott újabb munkaügyi könnyítésekkel a kormány, nem tudta megfordítani a folyamatot, ami külön figyelmeztető jel számunkra. Magyarországhoz hasonlóan a feketefoglalkoztatás is ismét teret nyert a mediterrán gazdaságban, így még rosszabb helyzetbe került az amúgy is gyenge lábakon álló büdzsé.
A 2008-ban kirobbant válság azonban rámutatott a rugalmasság átkára is: a legutóbbi munkaügyi adatok szerint ismét meghaladja a négymilliót az állástalanok aránya. Drasztikusan romlik a foglalkoztatottság, amely egy év alatt majdnem 5 százalékpontot esett.
A válság során hiába próbálkozott újabb munkaügyi könnyítésekkel a kormány, nem tudta megfordítani a folyamatot, ami külön figyelmeztető jel számunkra. Magyarországhoz hasonlóan a feketefoglalkoztatás is ismét teret nyert a mediterrán gazdaságban, így még rosszabb helyzetbe került az amúgy is gyenge lábakon álló büdzsé.-->
