Élni kell az uniós szolgáltatásokkal

A piacra jutási akadályok lebontásáról a hazai kis- és középvállalkozások szakmai érdekvédelmi szervezetei részére tartottak szemináriumot az Európai Bizottság és a Külügyminisztérium közös szervezésében Budapesten, a magyar EU-elnökségi program keretében. Antal Péter, a külügyi tárca kereskedelempolitikai egységének vezetője lapunknak azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az Európai Unióba történt belépést követően nálunk is megváltozott a kereskedelempolitika eszközrendszere. Számos olyan kérdés van, amelynek kezelése már nem nemzeti, hanem uniós hatáskörbe tartozik. Ilyen a harmadik országok esetében meglévő piacra jutási akadályok lebontása is. „A kis- és középvállalkozások számára ennek megoldása nem olyan egyszerű, mint egy multinacionális vállalat esetében” – hangsúlyozta a tanácskozás levezető elnöke.

A szemináriumon az Európai Bizottság illetékesei bemutatták, hogy az EU milyen lehetőségeket, eszközöket tud biztosítani piacra jutásnál a kkv-k számára. Részletesen ismertették az integráció piacra jutási stratégiáját (MAS) és azt az online adatbázist (http://madb.europa.eu), amely az exportpiacokra vonatkozó vámok, adók, behozatali okmánykövetelmények, kereskedelmi és statisztikai információk mellett az EU-exportőröknek, érdek-képviseleti szerveknek alkalmat teremt az interaktív kommunikációra, az észlelt akadályok jelzésére, illetve a közös fellépésre.

„Az uniós adatbázis szolgáltatásait a magyar vállalkozások és érdekképviseleteik egyelőre igen ritkán veszik igénybe” – állapította meg Signe Ratso, az Európai Bizottság illetékes főigazgatója. Az ingyenesen, könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát módon működő internetes eszközt bemutatva Blaszauer Enikő, az EU kereskedelmi főigazgatóságának munkatársa felhívta a szeminárium résztvevőinek figyelmét arra, hogy „bár az adatbázis angol nyelvű, panasz magyarul is benyújtható”.

„A piacra jutás akadályainak leküzdését emellett egy másik igen hasznos eszköz is segíti” – közölte Petros Sourmelis, az uniós főigazgatóság illetékese. Ez az Európai Bizottság, a tagországok, a szakmai képviseletek és a harmadik piacokon tevékenykedő tagországi és EU-diplomáciai képviseletek együttműködését biztosító kapcsolatrendszer. Ezek rendszeres konzultációt folytatnak Brüsszelben és jelenleg mintegy negyven harmadik országban. K. M.

Az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatója

– Miért tartja fontosnak az EU azt, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat exportjuk növelésében?

– A kis- és középvállalkozásoknak nincsenek akkora ismereteik a harmadik országokban, mint a nagyoknak, ezért nehezen tudják felvenni a versenyt a helyi cégekkel. Például Magyarország esetében az EU-n kívül a vállalkozások számára a legnagyobb exportpiacok közé tartozik Oroszország, Kína, Törökország és Ukrajna. Sokat segíthetnek munkájukban a konkrét, praktikus információk.

– A rendelkezésre álló uniós eszközök közül melyiket tartja a leghatékonyabbnak?

– Már bevált az adatbázis. Ez sok mindenre használható. Értékes információkhoz juthatnak az érdeklődők, például ágazati bontásban, országonként, ha exportlehetőséget keresnek, a piacra jutás feltételeit illetően, s élhetnek a panasztétel lehetőségével is, ha akadályokba ütköznek. Egyébként ilyenkor minden uniós eszközt érdemes igénybe venni, mert segíthetünk a problémák megoldásában.

– Mit szeretnének elérni a piacra jutás elősegítésével?

– Az üzleti teljesítmény 90 százalékát a kkv-k nyújtják az EU-ban. A válságból való kilábalás, a gazdaság fellendülése és a foglalkoztatás növelése szempontjából rendkívül fontos, hogy kiszámítható piaci körülmények között működhessenek.

Az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatója

– Miért tartja fontosnak az EU azt, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat exportjuk növelésében?

– A kis- és középvállalkozásoknak nincsenek akkora ismereteik a harmadik országokban, mint a nagyoknak, ezért nehezen tudják felvenni a versenyt a helyi cégekkel. Például Magyarország esetében az EU-n kívül a vállalkozások számára a legnagyobb exportpiacok közé tartozik Oroszország, Kína, Törökország és Ukrajna. Sokat segíthetnek munkájukban a konkrét, praktikus információk.

– A rendelkezésre álló uniós eszközök közül melyiket tartja a leghatékonyabbnak?

– Már bevált az adatbázis. Ez sok mindenre használható. Értékes információkhoz juthatnak az érdeklődők, például ágazati bontásban, országonként, ha exportlehetőséget keresnek, a piacra jutás feltételeit illetően, s élhetnek a panasztétel lehetőségével is, ha akadályokba ütköznek. Egyébként ilyenkor minden uniós eszközt érdemes igénybe venni, mert segíthetünk a problémák megoldásában.

– Mit szeretnének elérni a piacra jutás elősegítésével?

– Az üzleti teljesítmény 90 százalékát a kkv-k nyújtják az EU-ban. A válságból való kilábalás, a gazdaság fellendülése és a foglalkoztatás növelése szempontjából rendkívül fontos, hogy kiszámítható piaci körülmények között működhessenek.-->