A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BDRSZ) honlapján olvasható Orbán Viktor levele, amely szerint a miniszterelnök Pintér Sándor belügyminisztert jelöli ki a szervezet tárgyalófeleként. Bárdos Judit a BRDSZ főtitkára szerint ez az egyetlen információ, amit hivatalosan a kormánytól kaptak.
A korkedvezmény intézménye a fegyveres szerveknél mintegy 80 ezer főt érint így-vagy úgy. „Én lennék a legjobban meglepve, ha a visszamenőlegesen nem számolnák fel a korai nyugdíjazást” – fogalmazott Bárdos Judit.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk , Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter szerint a korhatár alatti nyugdíjazást fel kell váltani olyan kínálattal, ami a munkavégzésre ösztönöz. Emellett teljes felülvizsgálatot hirdetnek a alatti rokkantnyugdíjasoknál: a nagyjából 350 000 ezer emberből 100-150 ezer ember térjen vissza a munka világába, akár közmunkában vagy részmunkaidőben, mondta a miniszter. Ugyanakkor jelezte, a már korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjazottak nyugdíjazását nem vizsgálják felül.
Kinek jár a korkedvezményes nyugdíj?
A korkedvezményes nyugdíj azokat illeti meg, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján olyan munkakörben dolgoztak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas. A hosszú idő férfiak esetében legalább 10 év, amely alapján két év korkedvezmény jár. A nők esetében 8 év alapján jár a két év korkedvezmény. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár. Ahhoz, hogy valaki idő előtt elmehessen nyugállományba az ellátás fedezetére a munkáltatónak a jelenlegi 24 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékon felül további 13 százalékos járulékot kell fizetnie.Bárdos Judit szerint semmiféle egyeztetés nem történt a kormány és a szakszervezetek között. A rendőrségi dolgozók nemrég kaptak egy 22 pontból álló kérdőívet, amelyen nyílt és zárt kérdések megválaszolásával fejezhetik ki véleményüket. A főtitkár szerint a kérdőívből nem tudják egyértelműen leszűrni a szervek álláspontját.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDSZ) elnöke a Klubrádiónak elmondta, a szakszervezetek álláspontja az, hogy akik jelenleg hivatásos állományúak, azokra a felesküdésük szerinti jogszabályok és feltételek kell, hogy vonatkozzanak, ehhez semmiképpen nem szabad hozzányúlni, erről tárgyalni sem hajlandóak, hisz ők ezekkel a feltételekkel vállalták a szolgálatot. Ha az idén felszereltekre már más szolgálati nyugdíj vonatkozna, akkor pedig az állam állapodjon meg velük, hogy mivel ellentételezi a szolgálati nyugdíj eltörlését.
Szolgálati nyugdíjat kapnak azok a fegyveres szervnél dolgozók, akiknek egészségügyi okok miatt kellett elhagynia a pályát. A kiszivárgott hírek szerint ezeket a nyugdíjasokat is felülvizsgálná a kormány. Bárdos Judit szerint ez a nyugdíj azonban ugyanolyan, mint a rokkantsági ellátás, s azok, akik így vonultak vissza idő előtt nem véletlenül tették ezt. „A határőrség 2008 év elejei megszűntetésekor többeknek nem tudtak állást biztosítani a rendőrségen belül, így felkínálták azt a lehetőséget, hogy a rendes idő előtt nyugdíjba vonulhatnak” – említ egy másik példát a szolgálati nyugdíjra Bárdos Judit.
A Honvédszakszervezet tájékoztatása szerint a mintegy 19 ezer fős honvédségi állomány két részre oszlik: szerződéses és hivatásos katonákra. A szerződéses katonáknak maximum 20 év szolgálat után el kell hagyniuk a pályát, ők leszerelési segélyként kapnak egy nagyobb összeget a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítésére. Ez az állomány jelenleg a katonatársadalomnak csaknem a felét teszi ki, tehát a katonák mintegy 50 százaléka soha nem juthat hozzá kedvezményes szolgálati nyugellátáshoz. A legtöbb katona alapesetben a leghamarabb 60 évesen mehet nyugdíjba. Aki nem átszervezés, hanem más miatt megy nyugdíjba, az 52. életévének a betöltéséig kizárólag a nyugdíjának a felét kaphatja meg.
„Fele nyugdíjjal pedig a legtöbben nem vállalják a korai nyugdíjat, mivel a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségét megszigorították, és maximum a másfélszereséig terjedő jövedelmet lehet megszerezni nyugdíj mellett. Czövek Tamás, a szakszervezet elnöke szerint a szolgálati nyugdíjjal az utolsó vonzó pontot törölnék el, amiatt a fiatalok a katonai pályát választották.
A fegyveres dolgozók szakszervezete április 16-án demonstrációt tart a Hősök terén, majd a Parlament épülete elé vonulnak.
A korkedvezményes nyugdíj a vegyipari dolgozóknál csak egy szűk kört érint – mondta Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. A szervezet azonban már több hónapja próbálkozik szakmai egyeztetést kezdeni az illetékes döntéshozó szervekkel azzal kapcsolatban, hogy a korkedvezményes nyugdíj intézményét - a ma már elavultnak számító szakmák helyett - egyes, a vegyiparban már széles körben alkalmazott foglalkoztatói csoportra terjesszék ki.
Székely Tamás szerint a korengedményes nyugdíjazást, amely a vegyipari dolgozókat széles körben – több ezer embert – érinti, szintén fel akarja számolni a kormány. Ez az Alkotmánytervezetből egyértelműen kiderül, amely megszűnteti az állam arányos társadalombiztosítási ellátás kötelezettségét.
Holott a korengedményes nyugdíj esetében az államnak semmilyen plusz kifizetési kötelezettsége nincs. A korengedményes nyugdíj lehetőségével az élhet, aki a munkáltatójával meg tud állapodni abban, hogy az irányadó nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba mehessen, és a munkáltató a nyugdíját az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatási kedvezmény, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltató pedig azáltal, hogy határozott idejűvé válik a munkavállaló szerződése, végkielégítésre nem kötelezett, többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.
