Tállai András kifejtette, a kötelezően ellátandó feladatok rendszere viszont minden bizonnyal változik majd az önkormányzati törvény módosítása után, méghozzá az egyes települések nagyságához és erejéhez mérten A politikus szerint az önkormányzatok hitelfelvételét valamilyen szakmai kontrollhoz kötni nem jelent majd politikai ellenőrzést, az országok többségében ugyanis – így az EU-ban is – az állam többnyire kontrollálja a helyhatóságok eladósodásának feltételeit, mértékét és szükségességét.
"Ha megnézzük a nemzetközi példákat, a magyarhoz hasonló liberális szabályozás a hosszú távú önkormányzati hitelfelvétel, eladósodás és kötelezettségvállalás terén teljességgel lehetetlen; legyen szó EU-s, vagy unión kívüli országról" – így reagált Tállai András az ellenzék azon állításait említő felvetésre, miszerint az önkormányzatok hitelfelvételét az Állami Adósságkezelő Központ és a helyi kormányhivatal kontrolljához kötni egyet jelentene a politikai ellenőrzéssel és a helyhatóságok gazdasági önállóságának elveszítésével. Az államtitkár visszautasította ezeket az ellenzéki állításokat.
A szláv államokban szinte mindenütt miniszteri engedély kell az önkormányzatoknak a hitelfelvételhez. De például az EU-tag Lengyelországban is a regionális állami számvevőszék engedélye kell ahhoz, hogy egy önkormányzat hitelt vehessen fel – sorolta a nemzetközi példákat Tállai András, hozzátéve: minden uniós szabályozásban van valamiféle szabályozás erre nézve.
Nálunk az önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzatok hitelfelvételének mértékét, ám a túllépésnek semmilyen törvényben nincs szankciója, amit az önkormányzatok egy része ki is használ és túllépi a megszabott határt – magyarázta az önkormányzatokért felelős államtitkár.A kormány által tervezett változtatásra egyébként nem amiatt van szükség, mert a választás évében kicsit többet költöttek a helyhatóságok, mint “normál” években szokás. Az önkormányzatok jövője érdekében szükséges szigorítás – tette hozzá Tállai András.
“Azt kell nézni, hogy az adott városnak, településnek a gazdasági lehetősége megengedi-e, hogy hosszú távra hitelt vegyen fel és megvan-e a háttér a visszafizetésére”- tette hozzá. Az államtitkár szerint kontrollt szeretnénk, szigorítást – de nem tiltást – annak érdekében, hogy ne folytatódjon az a tendencia, miszerint felelőtlenül, átgondolatlanul, a következő ciklusokat megterhelve hitelt vesznek fel az önkormányzatok, sokszor nem racionális, nem értelmes célokra is.
Megmarad az önkormányzat minden településen. Az alkotmány teljesen egyértelműen meghatározza, hogy a helyi közügyek és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek Magyarországon. Ez így marad az új alkotmány hatályba lépését követően és a következő önkormányzati választásokat követően is – szögezte le kérdésre válaszolva Tállai András.
Az önkormányzati ügyekért felelős államtitkár azt mondta: érdekes vita alakult ki az országban egy általa felvetett lehetőségről, hogy talán nem gazdaságos megtartani minden településen a teljes önkormányzati struktúrát. A Fideszben, a parlamenti frakcióban és az érdekszövetségben sem értettek azonban egyet ezzel az elképzeléssel - ezért azt mondtuk azt, hogy legyen képviselő-testület, az önkormányzás mai formája maradjon meg – hangzott a nyilatkozatban.
Az viszont, hogy mely településeken milyen feladatokat kell kötelezően ellátni – ez minden bizonnyal változni fog a jövőben. Vélhetően – ha ez az önkormányzati törvény változtatásában is “átmegy” majd – a kisebb településeknek jóval kevesebb feladatuk lesz, mint a ma hatályos törvény értelmében.
“Ma egy néhány száz fős településnek éppen olyan feladata például az alapfokú oktatás megszervezése, mint egy nagyobb megyei jogú városnak, holott a kis településnek nincs meg hozzá a gazdasági háttere” - hozott egy példát a politikus, hozzátéve, hosszan sorolhatná még azokat a feladatokat, amelyek ellátásához nincsenek meg az infrastrukturális és személyi feltételek, avagy a szükséges adóbevétel az önkormányzatok egy részénél – de a törvény kötelezően előírja számukra e feladatok ellátást.
