Törvénykezési hullám indul

Vihar előtti a csend a parlamentben: rövidebb, kevés napirendi pontot tárgyaló üléssel indult tegnap az alkotmány elfogadása utáni munka, ám az év végéig korábban nem látott törvénykezési tempót vállaltak magukra a képviselők. Az új alaptörvény közel negyven pontján utal olyan sarkalatos, kétharmados törvényekre, amelyek még nem léteznek – ezeket tehát 2012. január 1-jéig meg kell hozni.

Lázár János keddi bejelentése után annyi valószínűsíthető, hogy a gazdaságirányítás kérdései kiemelt figyelmet kapnak. A Fidesz frakcióvezetője az m1-nek adott interjújában arról beszélt, hogy elsőként a Széll Kálmán-tervhez és az új Széchenyi-tervhez kapcsolódó javaslatok kerülhetnek a törvényhozók elé, akár már a júliusig kitolt tavaszi–nyári ülésszakon, a munka java azonban szeptemberben kezdődik. Két olyan konkrétumot említett, amely már eldőlt: 200 fős lesz a parlament 2014-től, valamint megkapják a határon túli magyarok is a választójogot.

A választás új szabályairól már készült koncepció, tavaly május óta pihen az illetékes bizottságoknál a javaslat. Ám még el kell még dönteni, milyen megoszlásban legyenek egyéni választókörzetek és területi listák, s azt is, hogyan szavazhassanak a határon túl élő, tehát az egyéni körzetekben logikusan szavazóképtelen állampolgárok.

Új jegybanktörvény készül még az idén. A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének szabályait ebben határozzák meg, ahogy azt is, milyen módon lesz a jegybank felelős a monetáris politikáért. Az MNB mellett a kétharmaddal szabályozott testületek közé emelik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, valamint a Költségvetési Tanácsot. Megváltozik az Alkotmánybíróság feladatköre is. Kikerült viszont a legfontosabb pozíciók köréből az ombudsmani, az országgyűlési biztos feladatait feles törvény szabja meg.

Az alkotmány nemzeti vagyonnak nevezi az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonát. Sarkalatos törvényben kell rendezni, mi számítson az állam kizárólagos tulajdonának vagy kizárólagos gazdasági tevékenységének, s azt is, milyen korlátokkal és feltételekkel lehet elidegeníteni a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű vagyontárgyakat.

Az Alkotmánybíróság még vétózhat

Az Alkotmánybíróság ismét aktív alakítója lehet a törvényeknek. Az új alaptörvény szövegét nem bírálhatták felül, hiszen 2012-től annak alapján kell figyelniük az alkotmányosságot. A sarkalatos törvényekre viszont csak utal az alkotmány, vagyis az AB akár vissza is utasíthatja őket. Az elfogadás szabályai egy lényeges elemben szintén eltérnek az alkotmányétól: míg ahhoz az összes képviselő kétharmadának igen szavazata kellett, a sarkalatos törvényekhez elég, ha a szavazásnál jelen lévő honatyák kétharmada igennel voksol. Így a kormánytöbbség kevésbé lesz rákényszerítve a legszigorúbb frakciófegyelemre.

- állampolgárság

- pártok működése és gazdálkodása

- összeférhetetlenség

- Alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészség, KT feladatköre

- jegybanktörvény

- nemzeti vagyon elidegeníthetősége

- nemzetiségekre vonatkozó szabályok

- honvédelmi kérdések

- egyházakra vonatkozó szabályok -->