Magyar gazdaság

Bezárkózik a G20 - A tőkéből kérnek, a termékekből nem

Az elmúlt fél évben a kereskedelemkorlátozó intézkedések hangsúlyosabbá váltak: a G20-hoz tartozó országok zöme hozott ilyet az említett időszakban. Ugyanakkor a kormányok a befektetéseket érintő lépések nagyobbik részével inkább a tőkeáramlás útjában álló korlátok lebontását célozták, illetve a befektetők számára igyekeztek nagyobb átláthatóságot teremteni. Magyarország új intézkedést nem hozott, ugyanakkor több korábbit meghosszabbított – derül ki az OECD, az UNCTAD és a WTO közös jelentéséből.

Az elmúlt hat hónap felerősítette az aggodalmakat, hogy ismét erősödik a protekcionizmus – figyelmeztet a három nemzetközi szervezet immár ötödik alkalommal elkészített jelentése a és a befektetések áramlását befolyásoló állami intézkedések irányairól.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD, az ENSZ Kereskedelemfejlesztési és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által a napokban közzétett elemzés szerint a 2010 októbere és 2011 áprilisa között a 19 országot és az Európai Uniót tömörítő G20 kormányai által hatályba léptetett új korlátozó intézkedések az országcsoport összimportjának mintegy 0,6 százalékát fedi le a korábbi 0,3 százalék helyett. Az intézkedések vagy ténylegesen korlátozzák, vagy lehetőséget biztosítanak arra, hogy korlátozzák a kereskedelmet a partnerországokkal.

Bizonyos típusú intézkedések igen „népszerűek", ilyenek a többi között az vámok megemelése, a kevésbé automatikus importengedély-kiadás, illetve az exportkorlátozó intézkedések. Ugyancsak aggodalomra adnak okot a kevésbé átlátható, tetszés szerint hozott adminisztratív intézkedések, annak ellenére is, hogy ezek alkalmazása csökken.

A helyzet azonban nem ennyire egyértelműen negatív a határokon átívelő áru- és szolgáltatáskereskedelem terén, hiszen egy sor olyan lépést is hoztak a kormányok, amelyek a fentiekkel ellentétben ösztönzik a kereskedelmet. A jelentés ezek sorában kiemeli az importvámok csökkentését, illetve azt, hogy átmeneti mentességet biztosítanak alóla bizonyos termékek esetében. Pozitív példa a vámeljárások egyszerűsítése is.

Az egyik leginkább aggodalomra okot terület az exportkorlátozás lett, amely legtöbbször az élelmiszeripari termékek és néhány fém kivitelét érinti. Az alkalmazott eszközök között van például az exportvám bevezetése (főként az élelmiszer esetében), illetve a kvóták alkalmazása (a fémek és fémipari termékek esetében). Céljuk, hogy maradjon megfelelő árualap a hazai kereslet kielégítésére. A globális kereskedelem egyébként tavaly 14,5 százalékkal bővült, s a WTO idei prognózisa szerint az idén 6,5 százalékos növekedést ér majd el. A jelentős eredmény részben annak is köszönhető, hogy a piacok a válság idején is nyitottak maradtak, így a kereskedelem segítette a elkerülését.

Ugyanakkor a befektetéseket érintő lépések java a tőkeáramlást nehezítő korlátozások mérséklését, illetve a nagyobb átláthatóságot célozza, miközben azért vannak példák korlátozásokra is. A leggyakoribb lépések között említi a jelentés a korábban, a válságra reakcióként hozott – egyebek között a bankok és nem pénzügyi cégek állami eszközökkel való megsegítését célzó – intézkedések kivezetését.

Mindezek fényében úgy tűnik: egyelőre nem igazolódtak be azok az aggodalmak, hogy a válság miatt hozott lépések a befektetők diszkriminációját eredményezik, ám ezzel együtt a globális működőtőke-áramlás máig nem kapaszkodott vissza a válság előtti szintre. Ráadásul a folytatódó makrogazdasági egyensúlytalanságok, az állami költségvetések helyzete és az alap- és nyersanyagárak magas szintje próbára teszi az egyes kormányok eltökéltségét a nyitottságra a nemzetközi befektetőkkel szemben – figyelmeztet a jelentés.

Nevesített magyar intézkedések

A nem pénzügyi vállalkozásoknak szóló átmeneti állami segélyprogram meghosszabbítása 2011. december 31-ig. Eredeti bevezetésének az időpontja: 2008. december 30.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon keresztül beruházási és forgótőkéhez nyújtott állami garancia programjának a meghosszabbítása 2011. december 31-ig. Eredeti bevezetésének az időpontja: 2011. február 21.

Az államilag támogatott kamattal nyújtott átmeneti állami hitelprogram meghosszabbítása 2011. december 31-ig.

A gazdálkodóknak kidolgozott átmeneti segélyprogram meghosszabbítása 2011. december 31-ig. Eredeti bevezetésének az időpontja: 2010. január 5.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon keresztül beruházási és forgótőkéhez nyújtott állami garancia programjának a meghosszabbítása 2011. december 31-ig. Eredeti bevezetésének az időpontja: 2011. február 21.

Az államilag támogatott kamattal nyújtott átmeneti állami hitelprogram meghosszabbítása 2011. december 31-ig.

A gazdálkodóknak kidolgozott átmeneti segélyprogram meghosszabbítása 2011. december 31-ig. Eredeti bevezetésének az időpontja: 2010. január 5. Kereskedelmi korlátozó intézkedések -->

protekcionizmus WTO exportkorlátozó import export G20 UNCTAD vám
Kapcsolódó cikkek