Yves Bot véleménye nem kötelezi a luxembourgi testületet, azonban a bíróság általában a főtanácsnok állásfoglalását tükröző ítéleteket hoz. Becslések szerint százmilliárd forintnyi összeget érinthet az ügy, amelyet a bíróság esetleges elmarasztaló döntése esetén a magyar államháztartásnak mihamarabb ki kell fizetnie az érintett áfaalanyoknak.
Az Európai Bizottság még 2007 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben. Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a bizottság az Európai Bírósághoz fordult. A brüsszeli testület azt kifogásolta, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg – mondta el lapunknak Lehóczki Balázs. A luxembourgi testület sajtóosztályának munkatársa szerint a bíróság akár már júliusban ítéletet hozhat az ügyben.
A Brüsszel által kifogásolt magyar szabályozás értelmében az adózó nem igényelheti vissza az adómegállapítási időszak végén a felszámított és a levonható áfa pozitív különbözetének azt a részét, mely az általa ki nem fizetett beszerzésekre vonatkozik. Az ilyen áfaösszeg visszaigénylésének tilalma akár több adómegállapítási időszakra is elhúzódhat, mert a hazai szabályok nem tartalmaznak semmiféle korlátozást ebben a tekintetben – mondta el a hazai szabályozásról Békés Balázs.
A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere rámutatott: a visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatja a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál marad mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizeti. Ahogyan arra Brüszszel is hivatkozik, az adózónak a pozitív áfakülönbözet erejéig követelése áll fenn az állam felé, és a visszaigénylés lehetőségének elhalasztása csökkenti az adózó likviditási helyzetét és profitlehetőségeit, növelve az üzleti kockázatot. Míg az adózónak az általa nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások után akkor is be kell fizetnie az áfát, ha azokat a vevők neki nem fizették ki, a számára nyújtott termékértékesítések, illetve szolgáltatások utáni áfát mindaddig nem kaphatja vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit – mondta Békés Balázs.
A most kiadott főtanácsnoki indítvány az Európai Bizottsággal egyetértve úgy véli, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni a tagállamok számára az áfa visszatérítésének kizárását abban az esetben, ha az adóalany még nem fizette meg a szállítójának az adott vásárlás teljes, az áfát is tartalmazó összegét. A főtanácsnok ezért annak kimondását javasolja a bíróságnak, hogy hazánk nem tett eleget a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvből származó kötelezettségeinek.
Magyar adóügyek
A regisztrációs kapcsán 2006-ban ellentétesnek találta a hazai szabályozást a közösségi joggal az Európai Bíróság. Egy évvel később az iparűzési adó ügyében megfelelőnek tartotta a magyar jogszabályokat. 2009-ben és 2010-ben három, áfával kapcsolatos kérdésben utasította el a hazai szabályokat a testület.
