Orbán Viktor üdvözölte a hosszú vitákat követően megszületett ötpontos megegyezést a Bankszövetség és a kormány között. Aki becsülettel dolgozik, nem maradhat otthon nélkül - fogalmazott a kormányfő.
Az Otthonvédelmi Akcióterv fedőnevű program keretében a kormány és a Bankszövetség megállapodott az árfolyamkorlát bevezetésének lehetőségében. Eszerint a svájci frank árfolyamát 180 forinton rögzítik, és 2014 év végéig törleszthetnek ezen az árfolyamon a lakástulajdonosok. Hasonló limitet állapítanak meg az euró- és a jenhitelek esetében is. Az árfolyamgát bevezetése mintegy 17-18 százalékkal, átlagosan havi 15 ezer forinttal csökkenti a törlesztőrészleteket.
Július 1-től feloldják a kilakoltatási moratóriumot. A bankok azonban vállalták, hogy a nemfizető adósok ingatlanjait csak több lépcsőben értékesítik. A megállapodás szerint idén július eleje és szeptember vége között csak a 30 millió forint feletti értékű ingatlanok és a 20 millió forint feletti hitelek esetében teszik ezt meg. Idén októbertől a nemfizető hitelek 2 százalékát, jövőre negyedévenként 3-3 százalékukat, 2013-ban 4, 2015-ben 5-5 százalékukat árverezik el.
A kormány létrehozza a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amely egyrészt az adósok bizonyos részétől megvásárolja az ingatlanokat és visszabérelteti volt tulajdonosaiknak azokat. A társaság emellett egy új házépítési programot indít, melynek keretében 2012-től párezer bérlakást kínál fel a bajbajutott hiteleseknek. Az Eszközkezelő tőkéjéről nem beszéltek a sajtótájékoztató résztvevői. A szervezet adósoktól megyeszékhelyeken a hitelezéskori ár 55 százalékáért, városokban annak 50 százalékáért, falvakban annak 35 százalékáért vásárolná meg az ingatlanokat.
A csomag negyedik elemeként visszaállítják az euró alapú lakáshitelezést, az euró alapú felvételét azonban a bankok komoly jövedelmi feltételekhez kötik majd. A csomag ötödik elemeként azokat az adósokat, akik hajlandóak kisebb értékű ingatlanba költözni, az állam legfeljebb öt évig évi 3,5 százalékos kamattámogatásban részesíti a hitel visszafizetésénél
Újra bevezetik az euró alapú lakáshitelezést, mivel az előírásai szerint ezt a lehetőséget nem lehet az ügyfelek elől elzárva tartani. Azok számára elérhető, akik euróban kapják a fizetésüket. Egészen pontosan bárki bármilyen devizában kaphat hitelt, ha abban a devizában kapja a fizetését, de csak abban az esetben, ha a jövedelme legalább a 15-szöröse a minimálbérnek. Ez biztosítja, hogy a hitel felvevője minden körülmények között tudja fizetni a törlesztőrészleteket.
Ötödik elemként kialakítanak egy otthonvédelmi támogatást is: támogatják azoknak a hitelkamatait, akik kisebb lakásban szeretnék folytatni az életüket. A kamattámogatás legfeljebb öt évre szól és maximum 3,5 százalék lehet évente.
Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke elmondta a második félévben nem volt konzultáció, s örömtelinek nevezte, hogy sikerült ismét felvenni a kapcsolatot a szövetséggel. Meggyőződése, hogy korrekt megállapodás született. Három témát emelt ki: szerinte a moratórium feloldása a legfontosabb kérdés, mert az egész és jelzáloghitelezés kérdőjeleződne meg, ha fennmaradna. Patai szerint az árfolyamgát többszázezer embernek jelent lehetőséget, valamint az eszközkezelő a legrászorultabbaknak nyújt lehetőséget. A Bankszövetség elnöke az árfolyamgát bevezetése kapcsán úgy vélekedett, hogy ezzel a probléma húsz százalékát halasztották későbbre.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szintén jelentős előrelépésnek minősítette a megegyezést. Szerinte a devizahitelesek problémája a hazai pénzügyi rendszer alvó bombája volt. Hosszú, de sikeres tárgyaláson van túl a kabinet és a szövetség. A legfontosabb kérdésekben megegyeztek – tette hozzá. Matolcsy annyival egészítette ki a megegyezést, hogy az eurót 250 forint árfolyamon, a jent pedig 100 jen esetében 200 forintos árfolyamon rögzítik.
Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza a Világgazdaság Online-nak azt mondta az árfolyam rögzítése kapcsán, hogy annak érdemes ezt a lehetőséget választania, akinek napi megélhetési problémái vannak.
Hozzátette: érdemes megtakarítani hosszabb távon, mert az árfolyam különbözetből újabb hitel gyűlik össze, és annak kamatát is vissza kell fizetni. Aki elveszítette a munkáját, és gondot jelent a törlesztés érdemes kérni az alacsonyabb árfolyamot – mondta az elemző.
Aki kéri az árfolyam rögzítését, annak most lesz 3-4 éve, hogy megtakarítson; azonban akinek nincs szüksége megélhetéséhez arra, hogy most csökkenjen a részlete, annak nem érdemes kérni az árfolyam rögzítését – emelte ki az ING elemzője. A plusz kamatterhet és az árfolyam változásából adódó veszteséget végül meg kell fizetni – tette hozzá.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, ez átmeneti segítség, nem csökkenti, csak későbbre tolja a törlesztés egy részét. Mint mondta, kérdés, hogy hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel, ha sokan választják, élénkítheti a belföldi keresletet. Véleménye szerint a kihirdetett akcióterv korlátozhatja a svájci frank további erősödésének hatását.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamrögzítés azokon nem segít, akik nem tudják törleszteni hiteleiket. Azoknak, akik még képesek fizetni, átmeneti könnyebbséget jelenthet a törlesztési árfolyam rögzítése, de ezt a segítséget "kamatostul kell majd visszafizetniük" - hívta fel a figyelmet.
Az elemző arra alig látott esélyt, hogy például a svájci frank árfolyama elérje a 180 forintos szintet, így a különbözet - a rögzített és a valós árfolyam között - az ügyfelek tartozását növeli, vélhetően minden hónapban. Suppan Gergely szerint a svájci frank euróval szembeni gyengülése ellen hat a "bivalyerős lábakon álló" svájci gazdaság: a 15 százalékos folyó fizetési többlet, a szintén többletes jövedelemegyenleg, a nettó hitelező pozíció, és azok az adózási szabályok, amelyek miatt az alpesi ország adóparadicsomnak minősül.
A frankhiteleseknek egyedül az jelenthetne segítséget, ha a forint jelentősen erősödni tudna az euróval szemben. Azt azonban nem árt észben tartaniuk a frankhiteleseknek, hogy aki él a törlesztőárfolyam rögzítés lehetőségével, annak el kell kezdenie a spórolást is, hiszen évek múlva a különbözetet is fizetnie kell - hívta fel a figyelmet.
A bankok számára az árfolyamrögzítés rövid távon ugyan segítséget jelenthet azzal, hogy kevesebb hiteles dől be most, a probléma azonban újrajelentkezik három év múlva. Ráadásul a megoldás a bankoknak kényszerhitelezést is jelent, elvonja a forrásokat, amit valahogy kezelniük kell - tette hozzá Suppan Gergely.
A hétfői sajtótájékoztatón Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásában az adós, a kormány és a bankok is kötelezettséget vállaltak. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalások ezzel nem fejeződtek be, ugyanis fontos kérdésekről tárgyaltak, de még nem állapodtak meg. Ezek közé tartozik a bankadó jövője, a hitelezés élénkítése és annak lehetősége, hogy egy bajbajutott adós lakásáról lemondva minden tartozásától megszabadulhasson ("elsétálási jog"). Matolcsy szerint a bankadó kérdéséről csak hosszú távon, a többi problémáról azonban akár pár hónapon belül is megegyezhetnek. Orbán Viktor a tárgyalások folytatásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak az államadósság az egyik legnagyobb ellensége és ennek a harcnak fontos része a kiemelkedően magas banki különadó.
Az Equilor a csomaggal kapcsolatban úgy fogalmazott: alapvetően nagyságrendjében és irányában, az eddig hallott elképzeléseknek megfelelően alakul a csomag, viszont sok témában maradtak még kérdőjelek. Az ebből fakadó bizonytalanság nem csupán a bankok működésében hanem a tőzsdei kereskedésben (OTP, FHB) is visszaüthet a következő hetekben.
A csomaghoz kapcsolódó adatokért lapozzon a következő oldalra.
A hosszú hónapokig tartó tárgyalások eredményeként a svájci frank árfolyamát 180 forinton fagyasztják be azoknak, akik élni szeretnének a lehetőséggel.
Az árfolyam befagyasztása jelentős könnyebbségnek tűnhet a frankhiteleseknek. Azonban a valós és a meghatározott árfolyam közötti különbözet egy új hitelként jelenik meg, amelynek visszafizetése annak kamatával együtt az adóst terheli.
Kronológia
- 2010. június – A kormány közzéteszi 29 pontos akciótervét, amelynek része a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása.- 2011. február – Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a kormány között az intézkedéscsomagról.
- 2011. március 4. Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül körvonalazódhat a megoldás a helyzet megoldására.
- 2011. május 14. A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét.
- 2011. május 18. A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert változathoz képest.
- 2011. május 20. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója bejelenti: közel a megállapodás, melyet várhatóan május 24.-én hoznak nyilvánosságra.
- 2011. május 24. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közli: május 26.-án ismertetik a részleteket.
Ahogy a kronológia is mutatja, már több időpontot is kitűztek a csomag ismertetésére, azonban különböző okok miatt idáig meghiúsult annak bemutatása. Egyes információk szerint a kilakoltatási tilalommal kapcsolatban a múlt hét végén még nem volt megegyezés a kormány és a Bankszövetség között.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Reuters hírügynökségnek egy parlamenti meghallgatás szünetében úgy nyilatkozott, öt pontos megállapodás született a kormány és a Bankszövetség között, többek között a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről, illetve a fedezetek banki lefoglalását érintő kvótarendszerről. A miniszter szerint a felek nem tudtak megállapodni a bankadó 2012 utáni meghosszabbításáról. Matolcsy ugyanakkor elmondta: "nagy eredmény, hogy ennek ellenére megállapodás született". A nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti bizottsági meghallgatás szünetében nyilatkozott a Reutersnek.
Négy év alatt több mint megduplázódott azoknak a hiteleiket nem fizető lakossági adósok száma. A Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma ugyanis a 2006-os 395 ezerről 2008-ra 628 ezerre, 2010 végér pedig 929 ezerre nőtt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összesítése szerint már tavaly június végén 105 ezer fölött volt a nem fizető jelzálogalapú lakossági hitelek száma. Ezért több százezer embert fenyeget a kilakoltatás lehetősége az erre vonatkozó tilalom lezáródását követően.
Ugyancsak a pénzügyi hatóság adatai szerint a kereskedelmi bankok felé 90 napos késedelembe eső lakossági hitelek állománya 2008 végén még 3 százaléka volt az összes lakossági adósságnak. Azóta viszont folyamatosan és egyenletesen nő a nem fizető hitelek aránya. Tavaly márciusban már a lakossági kölcsönök 7,4, júniusban 8,1, szeptember 9,0, decemberben 9,3 idén márciusban pedig 10,4 százalékát tette ki.
A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint 2009 március és 2010 év vége között 329,4 milliárd forintról 821,7 milliárd forintra emelkedett a 90 napnál hosszabb késedelembe esett lakossági adósságok állománya, ami 2,5-szeres növekedés. Ugyanakkor 114,8 milliárd forintról 415,7 milliárd forintra nőtt a 360 napon túli lakossági tartozások értéke, ami 3,6-szeres emelkedés. Ez azt jelenti, hogy a válság után hiteleik törlesztését felfüggesztő adósok túlnyomó többsége nem csak ideiglenesen, hanem tartósan is nem fizetővé vált.
- 2011. február – Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a kormány között az intézkedéscsomagról.
- 2011. március 4. Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül körvonalazódhat a megoldás a helyzet megoldására.
- 2011. május 14. A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét.
- 2011. május 18. A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert változathoz képest.
- 2011. május 20. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója bejelenti: közel a megállapodás, melyet várhatóan május 24.-én hoznak nyilvánosságra.
- 2011. május 24. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közli: május 26.-án ismertetik a részleteket.
-->
