FT: Magyarország egyelőre nagy meglepetés, de bőven vannak kockázatok

A patináns brit üzleti napilap emlékeztet arra, hogy Magyarország az Európai Unió államai közül elsőként szorult nemzetközi segítségre 2008 októberében, amikor 20 milliárd eurós IMF-hitelkeretet biztosított magának, hogy elkerülje az államcsődöt. Egy ideig a befektetők is bizalmatlanok voltak, mivel Budapest nem volt hajlandó csökkenteni a költségvetési hiányt.

Az FT cikke szerint a magyar gazdaság helyzete még tavaly nyáron is igencsak törékeny volt, miután megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Bár a kormány elfogadta a 3,8 százalékos deficit-célt, nem volt hajlandó elfogadni a javasolt költségcsökkentő lépéseket. Nem kedvezett az országnak az sem, hogy a Fidesz egyes tagjai Magyarország gazdasági helyzetét Görögországéhoz hasonlították. A forint árfolyama ugyanis a mélybe repült, amely jelentős veszteséget okozott a befektetőknek.

A piaci hangulat idén nagyot fordult, miután a sok rossz hír után sorra kedvező jelentések láttak napvilágot. Egyebek mellett a német gazdaság magával húzza az exportorientált közép-kelet európai országok iparát, amely szárnyakat adhat a régiós devizának, így a forintnak is. Másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egymás után többször megemelte a jegybanki alapkamatot, hogy mérsékelje az energia- és élelmiszerárak hajtotta inflációt.

Harmadrészt pedig a rövid távú befektetésben gondolkodó szakemberek kedvezőnek ítélik azt, hogy a kormány a központi költségvetésbe irányította a magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket, így garantálva az államháztartás finanszírozhatóságát. Ezekkel a lépésekkel a kormány az IMF nélkül is 3 százalék alá csökkenti idén a költségvetési hiányt.

Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy Magyarország kint lenne a vízből. A bankszektort terhelő jelzáloghitel-állomány jó része külföldi devizában áll, s ha a kormány még fel is függesztette a devizahitelezést, a nagy adósság még évekig kockázatot jelenhet a bankszektorban a hitelek hosszú lejárati ideje miatt – idézi az FT a Moody’s-t.

A lap emlékeztet arra is, hogy a kormány tervei szerint 180 forinton rögzítenék a svájci frank árfolyamát, szemben a bankközi piacon jegyzett 218 forint helyett, amely kikezdi a bankok profitját, s tovább fokozza a gazdasági bizonytalanságokat, nem tudni ugyanis, mi történik, ha az egyezség 2014-ben lejár.

A Financial Times egy másik, kötvénypiacokról szóló beszámolójában megemlíti, hogy Magyarország és a többi régiós gazdaság egyelőre remekül profitál a példátlan méretű tőkebeáramlásból. Egyes szakértők szerint azonban aggodalomra adnak okot a kelet-európai kötvénypiacokon kibontakozó folyamatok. Habár a régió néhány országa jobb költségvetési helyzetet tud felmutatni, mint a nyugat-európai államok, a térség országainak szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai miatt az euróövezet adósságválsága begyűrűzhet Közép-Kelet-Európába is.