Kopits: Vége a durva külső diktátumok korának
Egy hiteles, hazai, jól kommunikáló intézetnek kellene felügyelnie a fiskális fegyelmet – fejtette ki véleményét Kopits György, az MTA külsős tagja. A Költségvetési Tanács januárban leköszönt elnöke az Akadémia ülésén elmondta: az olyan durva külső diktátumok helyett, mint amilyen az 1920-as évek népszövetségi kölcsönei vagy később a Nemzetközi Valutaalap programjai, mára egyértelműen a piacok véleménye uralkodik. Ezt mi sem példázza jobban, mint Görögország : hiába állt az ország mögé az EU és az IMF, a befektetőket ez már nem győzi meg arról, hogy visszakapják a pénzüket.
Az EU kommunikációját is bírálta Kopits: az onnan érkező ellentmondásos információk megítélése szerint csak rontottak a bajba jutott országok helyzetén. Az elmúlt év magyar gazdaságpolitikájával kapcsolatban is kritikus volt a közgazdász. Szerinte a tavalyi választások után jó esély kínálkozott, hogy a magyar országkockázat a lengyelek szintjéhez közelítsen, de ez azóta sem következett be.
A Széll Kálmán-terv valamenynyit segített, de a különbség továbbra is fennmaradt, azaz elpazaroltunk egy további évet az elvesztegetett évtized után. A megoldást Kopits egy szabályalapú fiskális keretrendszerben látja, nem abban, hogy mindennap újabb ötlettel áll elő a kormány.
Továbbra is a fiskális fegyelmet felügyelő független intézetet tartja a legjobb megoldásnak Kopits. Fontos azonban, hogy hazai kezdeményezésű legyen a fiskális intézmény, ezt nem lehet importálni sem Brüsszelből, sem Washingtonból. Emellett minden pártnak egyet kell értenie ebben, és nem célravezető, ha kívülről felügyelik. Ezért tartja kérdésesnek a szakértő, hogy sikerrel járhat-e Németország ilyen irányú próbálkozása az unióban.
Sem az EU, sem az IMF nem tud hitelességet kölcsönözni, saját magunknak kell azt elérni. Az viszont nem jó, ha normatív szerepet kap a költségvetést felügyelő intézmény, azaz állást foglal abban, hogy mit kellene a kormánynak csinálnia. Ehelyett háttér-számításokkal kell segítenie a kormány munkáját. A végső siker a politikai kultúra átalakítása lenne, ha nem azon folyna a vita, hogy a hiány túl nagy-e, hanem hogy mire allokálják a rendelkezésre álló forrásokat – összegezte Kopits.
Úszunk az adósságban
A világ az adósok börtönébe került, a világ teljes adóssága az elmúlt évtizedben 110 000 milliárd dollárra emelkedett, vagyis megduplázódott Simai Mihály, az MTA tagja szerint. A közgazdász idézte a World Economic Forum becslését, amely szerint 2020-ra újra megduplázódik az adósságállomány, amely a lakosság, az állam és a vállalatok között nagyjából egyenlően oszlik el.Hazánkban ez különösen lényeges, mert hosszú ideje ettől a problémától szenved, de hitelre szüksége is van az országnak, mivel régóta megrekedt a közepesen fejlett szinten – tette hozzá a szakember.
Hazánkban ez különösen lényeges, mert hosszú ideje ettől a problémától szenved, de hitelre szüksége is van az országnak, mivel régóta megrekedt a közepesen fejlett szinten – tette hozzá a szakember. -->
