A Magyar Nemzeti Bank (MNB) héttagú Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul, 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.
A Reuters által megkérdezett mind a 27 közgazdász úgy gondolta a múlt héten, hogy nem változik az irányadó ráta, azonban a kamat változásának kilátásaival kapcsolatban megosztottak.
Az MNB ülésén minden bizonnyal az inflációs kockázatok a figyelem középpontjában lehettek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,7 százalékos inflációról adott számot áprilisra, és a maginfláció 2,7 százalékra kúszott fel. Az adat közzététele után egyes londoni elemzők a kamat várható emelésének irányába mozdultak el.
Simor András, az MNB elnöke később kijelentette: a jegybank legutóbbi inflációs jelentésének alappályája szerint 2012 végére a jegybank inflációs célja további szigorítás nélkül is elérhető. Szólt arról is, hogy az inflációs kilátásokat ellentétes folyamatok alakítják: míg a gazdaságot érő költségsokkok - például az olajár emelkedésének hatására - inflációs nyomással járnak, addig az alacsony belső kereslet, és a munkaerő-piaci helyzet fékezi azok érvényesítését az árakban.
A forint árfolyama továbbra is megnyugtató szinten mozog az euróval szemben. Hetek óta a 263-268-as kurzus között áll, az utóbbi napokban inkább a gyengülés irányába mozdult el. A hazai deviza azonban továbbra is kedvező árfolyamsávban mozog, így a tanács tagjait ez a faktor vélhetően nem befolyásolta.
Magyarország kockázati megítélése folyamatosan javul. Az államadóság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár 240 bázispont körül mozog, amely kedvező az év elején kialakult 400 bázisponthoz képest, azonban tükrözi, hogy a költségvetési kiigazítási program egyes részei megvalósítási kockázatokkal terheltek.
A pénteken közzétett GDP-jelentésből pedig az derült ki, hogy a gazdaság elsődleges – és egyetlen – motorja a nettó A gazdaság 2011 első negyedévében 2,4 százalékkal bővült, összhangban a közgazdászok várakozásával. A fogyasztás és az beruházás továbbra sem állt helyre: az a második negyedévben történhet meg, amelynek egyik húzóerejét egy egyszeri tétel, a mangán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése jelenheti.
A gazdaság kilábalása tehát továbbra is törékeny, elsősorban a német gazdaság kiemelkedő teljesítményének köszönheti jelenlegi kedvezőnek mondható teljesítményét, így az MNB vélhetően csak erőteljes inflációs nyomás esetén szigorítana újra.
Mint ismert, az MNB Monetáris Tanácsa tavaly novemberben a történelmi legalacsonyabb, 5,25 százalékos szintről emelte 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot a magas infláció miatt, majd a következő két hónapban 25-25 bázisponttal tovább szigorított. A jegybanki kamatszint január óta 6 százalékon áll.
Szigorúbbak, mint sokan hitték
Az MNB áprilisi kamatdöntésnek hátteréből kiderült, hogy az infláció a döntés középpontjában áll, és egységesen döntött a jegybank. Mindez annak tükrében érdekes, hogy többen a kamat csökkentését várták az új Monetáris Tanácstól.Március végén a héttagú Monetáris Tanácsból 4 tag mandátuma járt le, és megváltozott a tagok jelölési mechanizmusa. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága delegálhatta a 4 tagot ahelyett, hogy korábbi gyakorlatnak megfelelően 2-2 tagot jelölt volna a kormányfő és az MNB elnöke.
Több elemző – köztük Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza – úgy gondolta, hogy ennek következtében a kormány nagyobb befolyást szerez a Monetáris Tanácsban és az általuk preferált lazább monetáris politika irányába mozdul el az MNB. A jegyzőkönyv azonban rámutat: az új tanács igen komolyan veszi az inflációs kockázatokat.
Így látja a folyamatokat a tanács
„A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő másfél évben élénkülhet a hazai gazdaság növekedési üteme, azonban a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet” – áll az MNB Monetáris Tanácsának üléséről kiadott közleményben.
A döntéshozók úgy látják, hogy az inflációs folyamatokat jellemző kettősség továbbra is fennmarad. A nyersanyagok, különösen a kőolaj és a mezőgazdasági termékek árai tovább emelkedtek, melyek inflációt emelő hatása a fogyasztóiár-indexben is tükröződött. A maginfláció emelkedése nagyobb volt a Monetáris Tanács által korábban vártnál, mivel a feldolgozott élelmiszerek körében erőteljesebben jelent meg a mezőgazdasági árak markáns növekedésének hatása.
„Az elmúlt időszak kamatemelései is mérsékelhetik a költségsokkok esetleges másodkörös inflációs hatásait. Mindezek eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban, az elsőkörös hatások kifutásával, a cél közelébe kerülhet” – áll a tanács jelentésében.
A makrogazdasági kilátásokat értékelve megállapítják, hogy a fő forrása a következő negyedévekben is a külső kereslet lehet. A belső kereslet élénkülésének egyelőre nincs jele. A háztartások fogyasztásának dinamikáját előretekintve alapvetően a csak lassan bővülő foglalkoztatás és a visszafogott bérezés határozza majd meg.
„A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmeneti, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartós élénkítő hatással járhat, 2012-ben azonban a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet. A jelenlegi szigorú lakossági hitelkondíciók tartós fennmaradása tovább fékezheti a fogyasztási kereslet fellendülését, és erősítheti a belső kereslet dezinflációs hatását” – állapítják meg a tanács tagjai.
A vállalati beruházások fellendülését gátolják a gazdaság jelentős kihasználatlan kapacitásai, valamint a külső gazdasági környezettel és a fogyasztás fellendülésével kapcsolatos bizonytalanság. A beruházási aktivitást ezen túlmenően a szigorú hitelfeltételek és a nehezen tervezhető üzleti környezet is fékezi. A Monetáris Tanács jelentős kockázatát látja annak, hogy a magánszféra beruházásainak elmaradása a gazdaság termelőkapacitásainak tartósan lassabb bővüléséhez vezet, ami csökkentheti a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását.
Alázzák: Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt hónapokban, ami a kockázati felárak mérséklődésében és a forint eszközök iránti kereslet erősödésében tükröződött. A folyamat részben a feltörekvő országok pénzügyi eszközei iránt megnövekedett nemzetközi befektetői kereslettel magyarázható.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációval kapcsolatos kockázatokat pedig továbbra is kétirányúnak látják a tagok.
Az ülést követően a jegybank elnöke sajtótájékoztatón ismertette a döntés hátterét. Simor: A gyenge belföldi kereslet féken tartja a pénzromlást
Március végén a héttagú Monetáris Tanácsból 4 tag mandátuma járt le, és megváltozott a tagok jelölési mechanizmusa. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága delegálhatta a 4 tagot ahelyett, hogy korábbi gyakorlatnak megfelelően 2-2 tagot jelölt volna a kormányfő és az MNB elnöke.
Több elemző – köztük Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza – úgy gondolta, hogy ennek következtében a kormány nagyobb befolyást szerez a Monetáris Tanácsban és az általuk preferált lazább monetáris politika irányába mozdul el az MNB. A jegyzőkönyv azonban rámutat: az új tanács igen komolyan veszi az inflációs kockázatokat. -->
