A tervezet részletes javaslatokat fogalmaz meg a lakáscélú hitelezés strukturális problémáinak kezelésére. A lakáscélú hitelezés strukturális problémái orvoslása során egyik lényeges intézkedési irány kell legyen a szabályozói környezet alakítása olyan irányban, hogy az közvetlen és közvetett hatásaiban segítse a meglévő problémák kezelését.
Mint írják, a kilakoltatási moratórium érezhetően rontja a hiteladósok fizetési morálját, a moratórium elmúltával pedig nem következne be tömeges árverezési és kilakoltatási hullám, hiszen a fedezetek értékesítése a jelen viszonyok között erősen korlátozott, valamint 2009-ben sem volt tapasztalható hasonló. Ezért javasolják az eredeti szabályozás visszaállítását, miszerint magánszemély kilakoltatására csak december 1. és március 1. között nincs lehetőség.
A munkacsoport úgy látja, a lakossági jelzáloghitelezés finanszírozási biztonságát kérdőjelezi meg, amely a nemzetközi minősítő intézetek leminősítéséhez vezethet, és ezen keresztül a piaci finanszírozási lehetőségek szűküléséhez, melyek a jövőbeni lakossági hitelezés mértékét jelentősen szűkítik, és kamatát nagymértékben emelik.
Hozzáteszik: az árverezés körében megfontolandónak tartják egy kvótarendszer kialakítását az alábbi elveke érvényesítésével: az árverezési piac valamennyi szereplője számára egységesen érvényesülő mennyiségi korlátozást valósítson meg, amellyel – átmeneti jelleggel – korlátozni lehet a kínálat mennyiségét; a kvótarendszer egy, az számára ársokkot még nem okozó legmagasabb árverési mennyiséget határozzon meg, majd ezen teljes mennyiségen belül az egyes részvevőkre eső mértéket arányosan, a 90 napot meghaladó lejárt követelések összegének arányában biztosítson; mivel a felgyülemlett túlkínálat csak átmenetileg indokol egy ilyen piactorzító szabályozást, előre meghatározott időpontban ez a korlátozás szűnjön meg.
Álláspontunk szerint egy ilyen kvótarendszerre megfelelő szabályozás jelentene, ha valamennyi árverezési szereplőre egységesen a 90 nap feletti hátralékkal rendelkezők követelései maximum 5 százalékát jogosult negyedévente árverezésre bocsátani. A csoport emellett egyszerűsítené a közjegyzői díjak rendszerét és csökkentené a lakáshitelekkel kapcsolatos közjegyzői munka költségeit.
A svájci frank lakossági hitelek körében kiemelkedően jelentkező árfolyam-emelkedési hatást kompenzálva, a forintban kifejezett törlesztő részlet meghatározott, ld. 190 HUF/CHF árfolyamszint feletti részére az eredeti hitelnyújtó az ügyfél részére 3 éves futamidejű, Áthidaló hitelt nyújt, egy új technikai hitelszámlán, a gyűjtőszámlán tart nyilván. Ezalatt a 3 év alatt az ügyfél haladékot kap a 190-es árfolyam szint és az aktuális, esedékességkor érvényes árfolyam közötti törlesztő részlet megfizetésére.
A javaslat szerint a korábbi deviza (EUR, CHF) állományokra, azok átstrukturált részére és az új devizahitelekre (EUR) lakossági hitelek körében a hitelnyújtó önkéntesen árfolyam-maximumot alkalmaz, amely szerint egy meghatározott árfolyamszint fölött az árfolyam-emelkedés hatásait már nem érvényesíti az ügyfelei felé, hanem azt teljes mértékben átvállalja.
Az állam a banki különadó összegéből részben vagy egészben levonható tételként határozza meg azokat a költségeket, amelyeket a hitelező az árfolyam-maximum alkalmazása miatt ténylegesen átvállalt lakossági ügyfeleitől – olvasható a javaslatban.
A Nemzeti Eszközkezelő megoldás lényege: a NET követelésvásárlás útján – e célból kibocsátott speciális államkötvényekért cserébe - megszerzi az eredeti hitelnyújtóktól a meghatározott feltételeknek megfelelő követeléseket és a fedezeti ingatlan zálogjogát. E jogosultságai alapján – az érintett adóssal megkötött megállapodás keretében – végrehajtja a követelés-ingatlan konverziót, így megszünteti az adós fennálló tartozását, cserébe megszerzi a fedezeti ingatlan tulajdonjogát. Az erre jogosultak lakhatásának biztosítására a megvett ingatlanon bérleti jogot – valamint visszavásárlási jogot is – enged a korábbi tulajdonosnak.
A programba bevonható követelések köre: azokat a forint és deviza-alapú lakossági jelzáloghiteleket javasolják a programban kezelni, amelyekre vonatkozó kölcsönszerződést 2008. december 31. napjáig megkötöttek. Az ingatlan szerződés szerinti tőkeösszege pedig nem haladja meg a hitel kihelyezésekor megállapított forgalmi érték 90 százalékát (vagyis az eredeti kihelyezés nem volt túlzott kockázatvállalás) amelyeknél az adósok késedelme minimum 180 nap, és a késedelmes összeg minimum 200 ezer forint.
Javaslatuk szerint a követelést eladó hitelezők a program kapcsán kibocsátott, hosszú lejáratú speciális állampapírokat kapnának cserébe a rossz követelésekért (lásd 90-es évek elejének adóskonszolidációs kötvényei). Ez a lejegyzett kötvények összege meg kell egyezzen az eladott követelések vételárával.
