Terítéken a bankárbónuszok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHeves vita tört ki Franciaországban, amiért Párizs állítólag szabotálja a bankvezetőknek fizetett jutalmak korlátozását. Az ügy nem használ Nicolas Sarkozy elnök imázsának, akit már korábban is sokan kritizáltak amiatt, hogy a gazdag polgároknak kedvez. Ráadásul az ügy külön pikantériája, hogy éppen Franciaország sürgette 2009-ben a G20-ban a bankvezetői fizetések korlátozását.
A mostani vitát az Európai Parlament egyik francia zöldpárti képviselője robbantotta ki. Pascal Canfin egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, Franciaország nem megfelelően alkalmazza a bankvezetői bónuszok korlátozására vonatkozó uniós irányelvet.
Christine Lagarde pénzügyminiszter visszautasította a feltételezést, bár annyit elismert, hogy az Európai Bizottság valóban vizsgálja a direktíva átültetésének módját az egyes tagállamokban. A tárcavezető állítása szerint azonban Brüsszel első, márciusi állásfoglalásában nem emelt kifogást a franciaországi alkalmazással szemben.
A Canfin által indított vita alapját az képezi, hogy míg az irányelv szövege szerint a bankvezetők alapbérének és mozgó jutalmának egymáshoz képest „kiegyensúlyozottnak” kell lennie, a francia változatban „megfelelő mértékű” szerepel, ami jóval tágabb értelmezésnek ad teret. A legnagyobb francia bankok vezetőinek tavaly kifizetett jutalmak pedig sok esetben valóban nincsenek „kiegyensúlyozott” viszonyban a fix bérekkel.
A párizsi pénzügyi tárca ugyanakkor azzal védekezik, hogy a direktíva átültetése után a nagy pénzintézeteknél számottevő mértékben csökkent a fix fizetések felett kifizetett különböző jutalmak mértéke – írja az NZZ. Így például a BNP Paribas esetében 2010-ben 16 százalékkal kisebb összeget fizettek ki bónuszként a menedzsereknek, összesen egymilliárd euró értékben. A pénzügyminisztérium szerint az összjavadalmazáson belül 75-ről 60 százalékra csökkent a bónuszok aránya.
A Libération francia lap ugyanakkor Michel Barnier belső piacokért felelős biztost idézi, aki szerint a bónuszok korlátozásáról szóló uniós direktíva nem érte el a kellő hatást. Az Európai Bizottság által végzett átfogó vizsgálatot éppen ez teszi szükségessé. Párizs egyébként 2010-ben – a britekkel szövetségben – meghiúsította azt az EP-kezdeményezést, amely szigorú paritást írt volna elő a fix fizetések és a mozgó jutalmak között.
A vita rosszkor jött a 2012-es választásra készülő és a fő rivális Dominique Strauss-Kahn várható kiesése mellett is lesújtó népszerűségi mutatókkal rendelkező Sarkozynek. A kritikusai szerint a „gazdagok elnökének” tartott kormányfő igyekszik különböző gesztusokkal javítani az imázsán. Így például áprilisban azzal az ötlettel állt elő, hogy az osztalékfizetésüket növelő, 50 főnél több embert alkalmazó cégek a jövőben évente minden egyes munkavállalónak fizessenek kötelező bónuszt. Az ötletből várhatóan júliusra lesz törvényjavaslat, de még nem világos, pontosan milyen összegről lehet szó. Az eredeti, legalább ezereurós kifizetés elképzelésétől a vállalkozók nagy felháborodása miatt már elállt Sarkozy.
Megsarcolják a külföldieket
Különadót vetne ki a francia kormány 2011-től a külföldi tulajdonban lévő ingatlanokra abban ez esetben, ha az nem első számú lakhelyként szolgál a tulajdonos számára. Az elképzelés szerint minden lakás vagy ház esetében meghatároznának egy elméleti bérleti díjat, ennek kell majd minden évben a 20 százalékát befizetni. Ugyanígy járnának el azokkal a francia tulajdonosokkal szemben is, akiknek az állandó lakhelye külföldön van, és akiket nem a munkaadójuk helyezett át a cég más országban lévő részlegéhez.A tervezett új ingatlanadó egyébként egy átfogó adóreform része. Ennek keretében 50-ről ismét 60 százalékra kívánják emelni a legmagasabb jövedelmek után fizetendő terhet. Sarkozy még 2007-ben csökkentette 50 százalékosra a kulcsot, az intézkedés azonban nagy ellenszenvet váltott ki a többség körében, miután a leggazdagabb franciák számára évente óriási adó-visszaigényléseket tett lehetővé.
A tervezett új ingatlanadó egyébként egy átfogó adóreform része. Ennek keretében 50-ről ismét 60 százalékra kívánják emelni a legmagasabb jövedelmek után fizetendő terhet. Sarkozy még 2007-ben csökkentette 50 százalékosra a kulcsot, az intézkedés azonban nagy ellenszenvet váltott ki a többség körében, miután a leggazdagabb franciák számára évente óriási adó-visszaigényléseket tett lehetővé. -->
