A kilábalás csak illúzió volt: Ismét itt a válság
Az Egyesült Államok, és ezzel a világ gazdasága is újabb recesszióba esett – vélekedik egyre több közgazdász. Miután nagyjából másfél évvel ezelőtt érkeztek az első jelentések az utóbbi nyolcvan év legnagyobb hanyatlásának végéről, a főbb hírcsatornák a kilábalásról kezdtek beszélni. Ez számos területen megmutatkozott, noha voltak olyan területek, amelyek nem erősítették meg az optimista jóslatokat.
Ha a GDP-ben kifejezett gazdasági teljesítményt nézzük, akkor 2009 második felére valóban véget ért az amerikai gazdaság zsugorodása. A tőzsdék meredeken emelkedtek, és az ázsiai piacoknak hála az export is gyorsan kiheverte a recessziót. A hitelezés is újraindult, a lakásárak pedig ismét emelkedni kezdtek, egyedül a munkaerőpiacon nem volt látványos fordulat. A W-alakú recesszió rémképe a múlt héten került újra felszínre, amikor a munkanélküliségről és a lakásárakról is többhavi mélypontot jelentő statisztikák érkeztek. A 24/7 Wall street internetes gazdasági lap összegyűjtött tíz jelet, amelyek szerint az USA máris ismét recesszióba süllyedt.
1. Infláció – A drágulást a legtöbb esetben a magas kereslet indukálja, ami a gazdadasági növekedés velejárója. Most viszont a nyersanyagok ára az ázsiai kereslet robbanásszerű növekedése miatt száll el, miközben a fejlett országok fogyasztása még igencsak instabil.
2. Csökkenő jövedelmezőség – A mélypont óta a tőzsdék töretlen szárnyalása nyomán ismét a válság előtti, vagy afölötti szinten vannak a részvényárfolyamok. A lakossági bizalom azonban egyre törékenyebb, ami meglátszik a költekezésen is, ezáltal viszont a vállalati profitkilátások is gyengülnek, egyre kevésbé támasztják alá a magas részvényárfolyamokat. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatottság még messze elmarad a négy évvel korábbitól, ami szintén rossz hatással van a piacra.
3. Vergődő autóipar – Bár már korántsem akkora a súlya, mint korábban, a gazdaság állapotát még most is jól tükrözi az autógyártói szegmens. A profitok újra növekednek, még a korábban a csőd szélén táncoló General Motors is jövedelmezővé vált, ez azonban csak kis részben köszönhető az eladások növekedésének, inkább a racionalizálásnak, azaz a leépítéseknek tudható be. Nem sikerült az alternatív meghajtású járművek terén sem áttörést elérni, amitől korábban a szektor megújulását várták.
4. Magasan ragadó olajárak – A 2008-ban kezdődött nagy recesszió idején 140 dollár környékéről 40 dollárig esett a fekete arany árfolyama. Most viszont ismét tartósan 100 dollár körül vannak a jegyzések, miközben a vásárlóerő ezt aligha indokolja. A múlt hónapban bekövetkezett jelentős korrekció óta ráadásul ismét emelkedő tendencia kezd kibontakozni, amit elsősorban arab politikai bizonytalanságok és Ázsia kereslete táplál.
5. Elszálló hiány – A gazdaság teljes talpra állásához elengedhetetlen lenne a kormányzati élénkítés, a korábbi csomagok hatása ugyanis már kifulladt, ráadásul a foglalkoztatásban azok sem hozták az elvárt eredményeket. Egy nemrégiben készült tanulmány azt jósolja, hogy – közvetve és közvetlenül – 450 ezer állás szűnhet meg a szükséges állami megszorítások nyomán, ami a friss európai tapasztalatokat látva nem is elképzelhetetlen. Nem csak szövetségi, de állami szinten is gondok vannak az USA-ban, Kalifornia például több éve a csőd szélén táncol, de New Yorknak is masszív kötvénykibocsátásra volt szüksége az életben maradáshoz.
6. Kínai lassulás – Sokan abban reménykednek, hogy a távol-keleti gazdaságok túlfűtöttségének enyhülése a nyersanyag-inflációt is megszelídítheti. Több közgazdász azonban azon a véleményen van, hogy nem képzelhető el a puha landolás, vagyis újabb sokkra kell felkészülni. A fejlett gazdaságok jelenleg csak a feltörekvők növekvő kereslete révén tudnak növekedni, ha kiesik ez a tényező, nem fogja tudni pótolni semmi.
7. Magas munkanélküliség – Ez a tényező több helyen is felbukkant, de egy újabb emelkedés az állástalanságban még súlyosabb következményekkel járhat. A keresletcsökkenésen túl a büdzsét is olyan mértékben terhelheti meg, ami vagy adóemelést vagy más kiadások visszavágását teheti szükségessé. Már most is 5 millió amerikai keres egy éven túl állást, a pályakezdők fizetése pedig egyre alacsonyabb, alig elegendő az önfenntartáshoz is.
8. Adósságplafon gyakori emelése – Az Egyesült Államok sajátos védekezési módszere az eladósodás ellen az elhúzódó válság miatt fordítva sült el. A törvényben rögzített adósságmaximum jelenleg 14,3 ezer milliárd dollár körül van, ennek megemelését minden egyes esetben meg kell szavaznia a törvényhozásnak. Amellett, hogy a funkcióját így alig látja el a költségvetési fék, még felesleges bizonytalanságot is okoz a rendszerben. Ha ugyanis egyszer nem megy át a plafon megemelése az országgyűlésen, az azonnali fennakadást okozna az állam működésében.
9. Hitelszűke – Nem csak Magyarországon, de a világ vezető gazdaságában is problémát jelent a hitelhez jutás. A tengerentúlon is főleg a kisebb vállalkozások sínylik meg a bankok szigorát. A lakossági kamatok pedig még mindig kétszer magasabbak, mint három évvel ezelőtt, a bankok óvatossága azonban érthető a jelzáloghitelezés terén, ha a lakásárak alakulását figyelembe vesszük.
10. Pangó lakáspiac – Az építési kedv még egyértelműen nem tért vissza a válság óta. Az eladósodott háztartások máig nem tudtak kikecmeregni a gödörből, mivel lakásuk értéke nem fedezte a hiteltartozásukat. Emiatt több millióan ragadtak ingatlanjukban, ami előbb-utóbb újabb pénzpiaci megingáshoz vezethet. Ilyen körülmények között pedig az építési szektor számára sincs remény a gyors talpra állásra.
