A versenyszférában tavaly óta még a szellemi foglalkozásúak kisebb aránya ellenére is magasabb az átlagbér szintje, mint az államiban. Ez a költségvetési hiány lefaragása érdekében a közszférában végrehajtott bérbefagyasztás következménye, de ez év áprilisában már utóbbiban volt nagyobb az éves emelés. A versenyszektorban látható 4 százalékos bérnövelés a korábbi évekhez képest még mindig visszafogottnak mondható. Egyedül januárban volt egy megugrás, amikor a mostaninak a kétszeresét is elérte az éves emelkedési ütem, de ezt valószínűleg a kedvezőbb adózási feltételek kihasználása érdekében ez évre halasztott 2010-es jutalom- és prémiumkifizetések okozták. Ezzel együtt is az idei bérmegállapodásban szereplő 4–6 százalékos sávban maradt a béremelés.
A nettó keresetekről továbbra is csak a családi adókedvezmény nélküli adatot teszi közzé a KSH. E szerint a versenyszférában 7,5, az államiban pedig 8 százalékos emelkedés volt éves alapon. Ezek jóval meghaladják az áprilisban 4,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedés ütemét, de szakértők szerint ez mégsem okoz jelentős inflációs nyomást. A növekedés ugyanis elsősorban a magas keresetűeket érinti, akik az így nyert többlet nagyobb részét megtakarítják. A viszonylag magas bérdinamika ellenére tehát egyelőre nem emelkedett a jegybanki kamatnövelés valószínűsége, főleg a legutóbbi, kellemes meglepetést okozó inflációs adatot is számításba véve.
A létszámadatok azonban már nem adnak okot túl sok optimizmusra. Az éppen hogy csak beindult növekedés a munkahelyek számában máris veszített lendületéből, az egy évvel korábbinál mindössze 0,2 százalékkal dolgoztak többen az állami szférában és a legalább ötfős vállalkozásoknál együttesen. Ez a versenyszférában tovább folytatódó mérsékelt emelkedés és a költségvetési szerveknél megfigyelt további létszámcsökkenés eredménye. A közfoglalkoztatottak nélkül a létszám nagyjából stagnált, 681 ezer fő volt.
