Akár taktikai lépésnek is tekinthető, hogy a Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb pénzügyi válsággal küzdő Fehéroroszország a múlt héten az IMF-hez fordult segítségért. Lukasenko államfő ezzel erősítheti alkupozícióját Moszkvával szemben, amely kész mentőövet adni Minszknek, ám cserébe stratégiai fontosságú vállalatokra tenné rá a kezét.
Minszk 3,5–8 milliárd dolláros hiteligényt nyújtott be az IMF-hez, amelynek futamideje három-öt év lehet. A globális pénzügyi válság miatt 2009 elején Fehéroroszország már felvett egy 3,5 milliárd dolláros kölcsönt a valutaalaptól.
A minszki kormány egy nappal azután jelentette be igényét az újabb IMF-mentőcsomagra, hogy az elszabaduló megfékezése érdekében a központi bank 14-ről 16 százalékra növelte az alapkamat szintjét, s a kormány július 1-jéig számos alapvető élelmiszer árát befagyasztotta.
Fehéroroszországot a folyó fizetési mérleg jelentős, a mintegy 16 százalékát kitevő hiánya sodorta pénzügyi válságba. Több mint egy hete a jegybank drasztikus mértékben, 36 százalékkal értékelte le a fehérorosz rubel árfolyamát a dollárral szemben. A lépés célja az volt, hogy versenyképesebbé tegyék az exportot, ugyanis az ország valutatartaléka az utóbbi hónapokban minimális, csupán egyhavi fedezésére elegendő szintre csökkent.
Fehéroroszország az IMF előtt Oroszországot környékezte meg a pénzügyi segítség reményében. Május közepén hosszas alkudozások után el is dőlt, hogy az Oroszország vezette hat volt szovjet tagköztársaságból álló Eurázsiai Gazdasági Közösség (EurAsEC) hárommilliárd dollárnyi hitelt folyósítana a bajba jutott Fehérorosz-országnak. Az EurAsEC pénzügyminiszterei szombaton hagyták jóvá a hitelcsomag részleteit, eszerint tíz évre szóló, a piacinál kedvezőbb kamatozású kölcsönt kaphat Fehéroroszország. A fejében viszont Moszkva azt követeli, hogy Minszk hajtson végre átfogó privatizációs programot. Moszkva nem véletlenül a magánosítást szabta a hitel egyik feltételéül, ugyanis szemet vetett az ország stratégiai fontosságú energiacégeire, illetve fő mobilszolgáltatójára.
Elemzők szerint Minszk taktikai okokból fordult az IMF-hez, mert ez erősítheti Alekszandr Lukasenko elnök tárgyalási pozícióit Moszkvával szemben. Az államfő ugyanis élesen elutasította a családi ezüst kiárusítására vonatkozó orosz feltételeket.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető elemzője szerint kétséges, hogy beválik Lukasenko húzása, ugyanis az IMF-ben döntő szóval bíró Egyesült Államok és az európai országok – szemben a 2009-es helyzettel, amikor nem volt ennyire feszült a viszony Minszk és a Nyugat között – most várhatóan vonakodva dobnak mentőövet az általuk Európa utolsó diktatúrájának tartott országnak. A tavaly decemberi elnökválasztás után több mint 700 ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe, és 45 főt elítéltek. A politikai leszámolás miatt az USA és az EU szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen.
Egy esetleges hitelért cserébe várhatóan az alapvető politikai és szabadságjogok biztosítását követelik majd a nyugati országok – véli Timothy Ash. Emellett az állami kiadások jelentős csökkentését, valamint megszorító lépéseket kérhet a kölcsön feltételéül az IMF. Az IHS Global Insight tanácsadó cég szerint így Lukasenkónak komoly dilemmát okozhat, hogy melyik ujjába harapjon. A külső segítség érdekében ugyanis vagy a Moszkva által követelt radikális privatizációt, vagy az IMF által megkövetelt megszorításokkal járó gazdasági átalakítást kell választania.
A fehérorosz válság okai
A fehérorosz pénzügyi krízis kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy a minszki vezetés a tavalyi elnökválasztás előtti években folyamatosan emelte a béreket az államfő támogatottságának biztosítása érdekében. (Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenko a tavalyi választást a hivatalos adatok szerint 80 százalékos többséggel nyerte meg.)Az is súlyosbította az ország gazdasági helyzetét, hogy Moszkva az utóbbi időben megemelte a Fehéroroszországnak szállított olaj és földgáz árát, amely a korábbi orosz dotáció miatt jelentősen elmaradt a világpiaci áraktól.
Az is súlyosbította az ország gazdasági helyzetét, hogy Moszkva az utóbbi időben megemelte a Fehéroroszországnak szállított olaj és földgáz árát, amely a korábbi orosz dotáció miatt jelentősen elmaradt a világpiaci áraktól. -->
