Magyar gazdaság

Nagy Anna: "igenis" közeledtek az álláspontok a rendvédelmisekkel

A kormányszóvivő szerint a szakszervezetek egy része is szembenézett azzal az elmúlt időben, hogy a korábban adott jogok egy része - például a korkedvezményes nyugdíj eddig érvényes rendszere - ma már egyszerűen nem működik. Ahogy fogalmazott, úgy érzi: közeledtek az álláspontok.

Nagy Anna a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának adott interjújából kiderült: a kormányzat jelentősen számít az állományhoz csatlakozó fiatal rendőrök munkájára a közbiztonság megteremtésében; a kormányzat azzal számol, hogy e fiatal állománynak inkább az élet- és pályakezdéshez adandó támogatás lesz a fontosabb, semmint a korkedvezményes ígérete.  Az elmúlt héten a bankbetétek befagyasztásának azóta egyértelműen cáfolt rémhíréről a szóvivő azt mondta: az akció motivációi még nem ismertek, de a lakosság nem ült fel a hamis információknak.

"Éppen azt érzem, hogy igenis közeledtek az álláspontok; vannak olyan alapvetések, amelyek már körvonalazódtak" – mondta Nagy Anna a Heti Hírmondó stúdiójában, szembehelyezkedve Árok Kornél, a kormányzattal tárgyaló rendvédelmis delegáció nemrég lemondott vezetőjének szavaival, miszerint a demonstrációk és szakszervezeti egyeztetések ellenére nem közeledtek az álláspontok, sőt, újabb problémák merültek fel.

A kormányszóvivő emlékeztetett: nem is hetek, hanem hónapok óta folynak a tárgyalások a belügyminiszter és az érintett szakszervezetek között. A tárgyalások mostani állapotában pedig vannak olyan alapvetések - ezek közötti a szakszervezetek javaslatai is ott vannak -, amiket a tárgyaló felek bemutatnak a miniszterelnöknek.

Nagy Anna egyik körvonalazódott alapvetésnek nevezte azt a lehetőséget, hogy eldönthessék a korkedvezményes nyugdíjas rendvédelmi dolgozók: visszamennek-e dolgozni, vagy megfontolják, hogy milyen feltételek mellett kapják tovább az ellátást.

A szóvivő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy végre tisztába lehessen tenni a fogalmakat és a "nyugdíjat nevezzék nyugdíjnak". “Nyugdíj az, amit az ember akkor kap, amikor elég idős ahhoz, hogy elmehessen nyugdíjba, most ez hatvankét éves kor, később ez emelkedni fog. A többit ne hívjuk nyugdíjnak, mert abból olyan keveredések és káosz lesz, mint amit most is látunk; vannak korengedményes nyugdíjak, a korkedvezményes nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak – sok minden, ami azután kiszámíthatatlanná teszi, kinek pontosan hogyan és mi jár” - érvelt a szóvivő.

Kijelentette: való igaz, hogy a törvény lehetővé tette hosszú évtizedeken keresztül, hogy egyes szakmákban az emberek fiatalon nyugdíjba vonulhassanak. Viszont ez egy olyan lehetőség avagy adott jog, “ami nem működik 2011-ben, nem lehet megtenni”. Ezzel szembe kell nézni, és vélhetően a szakszervezetek közül többen szembe is néztek ezzel – tette hozzá Nagy Anna.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lesz erős közbiztonság, a kormányszóvivő úgy válaszolt: az Orbán-kormány első és legfontosabb ígéretei között volt, hogy a közbiztonság terén rendet szeretnének tenni. Több ezer olyan fiatal rendőr lép munkába a tanév végeztével, akik a közbiztonság érdekében nagyon sokat tesznek majd.

“Egy fiatal rendőrnek nem sokkal vonzóbb-e a pályáján, ha azt látja, hogy el tudja indítani az életét, esetleg szolgálati lakásra lesz lehetősége, esetleg a gyermekét el tudja helyezni óvodában, bölcsődében? Nem ez lesz-e vonzóbb, mintsem az, hogy azt ígérik neki huszonegynéhány éves korában, hogy majd huszonöt év múlva elmehet nyugdíjba?” - vetette fel a szóvivő, aki szerint nem az utóbbi a “jövő útja”, és nem is engedheti meg magának ez a gazdaság; “nem tudunk negyvenöt éves nyugdíjasokat fenntartani akkor, amikor az országban csak minden második aktív korú ember dolgozik”.

rendvédelmi közbiztonság tárgyalás érdekegyeztetés nyugdíjas gazdaságpolitika
Kapcsolódó cikkek