Magyar gazdaság

Sztrájk, tüntetés - Hajszálon függ a görög kormány sorsa

A sajtóhírekkel ellentétben egyelőre nem mondott le Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, ám a parlamentben bizalmi szavazást kért, félő ugyanis, hogy a görög politikusok nem szavazzák meg a következő megszorító csomagot, amellyel az ország újabb hitelhez jutna. A görög nagybankok eközben szabadulnak az állampapírjaiktól.

Görögországban csütörtökön is folytatódik az általános sztrájk, nagy a lakossági elkeseredés, elégedetlenség, és sajnos az ország választói meglehetősen megosztottak a kilábalási stratégiát illetően. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök tegnapi sajtóhírek szerint felajánlotta lemondását, ám ma már „csak” bizalmi szavazást kért a parlamenttől. A legnagyobb ellenzéki vezető, Antonisz Szamarasz szerint a legjobb megoldás az előrehozott választás lehetne, ami viszont időigényes folyamat, és a piaci szereplők pont a gyors döntést várják (már hónapok óta).

A parlament június 30-án szavaz egy következő megszorító csomagról, amely feltétele annak, hogy az ország megkapja az IMF-EU hitel soron következő részletét. A lakosság azonban korántsem kér a megszorításokból, de a csomag elfogadása nem csak emiatt kétséges. A kormánypártból már több képviselő jelezte, hogy nem szavazza meg a csomagot, egy pedig ki is lépett, így a kormánynak a 300 fős parlamentben hajszálnyi többsége van a 155 képviselői hellyel.

A görög események hatására komoly esés tapasztalható az európai tőzsdéken is, egyre inkább teret nyer a globális kockázatkerülés. Az elmúlt napokban felerősödtek az európai adósságválság miatti befektetői félelmek, a legtöbben attól tartanak, hogy Görögország nem lesz képes fizetni lejáró adósságát. Ennek pedig a görög bankok ihatják meg a levét, hiszen állományuk jó része görög államkötvényekben fekszik.

Közben a National Bank of Greece (NBG), az ország legnagyobb privátbankja – amely egyben a görög államkötvények legnagyobb birtokosa a legutóbb közzétett negyedéve jelentése szerint elkezdett megszabadulni az állampapíroktól. Március végi adatok szerint az állomány  4,8 milliárddal 13,2 milliárd euróra csökkent. Az  NBG még az adósságválság kezdetén – 2009 végén - piacvédelmi okokra hivatkozva jelentős állampapírkészletet vásárolt, most bejelentette 2014-re 8,5 milliárd euróra csökkentené az állományt. 

A Finantial Times Deutschland által közölt adatok szerint nem csak a görögök, de a német nagybankok is fű alatt szabadulnak a dél-európai adósságtól. Márciusban már csak 9,9 milliárd eurós adósságot tartottak kezükben, amely 2010 márciusához képest 4,5 milliárd eurós csökkenést jelent. Az államkötvények jó része vélhetően az EKB-nál landol.

Az uniós vezetők közben továbbra sem tudnak megegyezni arról, hogy a magánbefektetőknek milyen mértékben kell hozzájárulniuk az ország adósságállományából, amelynek mértéke 2010-ben a bruttó hazai össztermék 143 százalékára rúgott. Míg Németország az adósság lejáratának meghosszabbításával érvel, míg az EKB támogatna minden olyan megoldást, amely csődnek minősülhet. Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását egyelőre felfüggesztették, a tárgyalások vasárnak Luxemburgban folytatódnak, ahol Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök egyeztet a lehetséges megoldásokról. Egyetértés csupán abban van, hogy Görögországnak újabb 100 milliárd eurónyi hitelre lenne szüksége.

Az Európai Központi Bank féléves pénzügyi stabilitást vizsgáló elemzésében kifejtette, hogy az eurózónára a legnagyobb kockázatot a görög bankrendszer jelenti. Egy görög csődnek tovagyűrűző hatása lenne, ezért az EKB lehetőség szerint mindent megtesz azért, hogy ezt elkerülje.

A Fitch Ratings hitelminősítő intézet csütörtöki közleménye szerint a görög államkötvényeknek a "Bécsi Kezdeményezés" mintájára hosszabb lejáratú, új kötvényekre történő cseréjét a fizetésképtelenné nyilvánítás előtti legutolsó fokozatnak tekintené, de nem azonnali fizetésképtelenségnek. Ez lehetővé teszi a Európai Központi Bank (EKB) számára a görög államkötvények használatát a bankokkal folytatott refinanszírozási ügyletekben.

A kötvények lejárati határidejének "Bécsi Kezdeményezés" mintájára történő meghosszabbítását tekintik jelenleg a legesélyesebb megoldásnak a magánbefektetők bevonására a görög törlesztési terhek enyhítésébe. A cél a hitelezők kezében lévő kötvények összértékének szinten tartása azáltal, hogy az esedékes törlesztéseket új, később lejáró kötvényekkel lehessen teljesíteni. A cserére nem kötelező érvénnyel, hanem önkéntes alapon kerülne sor. A megoldás megkönnyítené Athén számára adóssága refinanszírozását. Az eljárás egyúttal sokkal enyhébb megoldás is lenne a kötvények határidejének kötelező érvényű meghosszabbításánál, nem is beszélve a névérték csökkentéséről fűnyíróelv alapján.

Az eljárás középutas megoldást jelentene a görög adósságválság rendezéséről megmerevedett frontok között dúló vitában.

Miközben a német kormány a magánbefektetők, azaz bankok és biztosító társaságok hathatós és számszerűsíthető bevonását szorgalmazza a görög adósságterhek enyhítésébe a kötvények lejárati határidejének megnyújtásával, addig az EKB mereven ellenez minden javaslatot a privátszféra minden kényszerű részvételére. Hasonlóképpen a hitelminősítők is igyekeznek gátat vetni a magánbefektetők bevonásának, legyen szó akár a lejárati határidők meghosszabbításáról, akár keményebb megoldásokról.

Az EKB stabilitási jelentésében kitért arra is, hogy az ingatlanpiac megroggyanása több euróövezeti országban további kockázatot rejt a pénzügyi rendszerre nézve. A legnagyobb problémát az okozza – hasonlóan Magyarországhoz (A szerk.) – hogy sok helyen az ingatlanok értéke nem éri el a bankok által nyújtott hitel összegét.

A Reuters csütörtökön diplomáciai forrsáokra hivatkozva azt írta, hogy a német kormányzat legelőbb szeptemberben döntene a periférikus országoknak nyújtandó újabb segélyről, ám az érintett országok, sőt Spanyolország és Belgium is elzárkózik attól, hogy még több hónapot várjanak a probléma megoldására. Finnország azonban támogatja a szeptemberi döntéshozatalt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek