Bedőlt a forint a franknak, s mégis lehet kamatcsökkentés?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint Magyarországon a fogyasztói árak júniusban 0,2 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A londoni és a magyar elemzők is 3,8 százalék körüli éves inflációt vártak.

Az RCM-nek MTI-hez eljuttatott elemzése szerint a magyar gazdaság 2011 első negyedévében az előző évhez képest 2,5 százalékos növekedést tudott elérni, ami elsősorban a nagyobb arányú exportnak köszönhető, mivel a belföldi kereslet szerényen alakult. Magyarország is elsősorban a külföldi keresletből tudott profitálni, ezt támasztja alá a jó külkereskedelmi mérleg is.

Magyarországon az első negyedévben a folyó fizetési mérleg csaknem 800 millió euró többletet mutatott, amely az ország történelmének eddig elért legjobb teljesítménye. Az idén júniusban a forint erőteljesebben ingadozott, havi összehasonlításban azonban mégis erősödni tudott az euróval szemben. Mivel a befektetők is fokozottan figyelembe vették a kockázatokat, a magyar kötvények árfolyamai is ingadoztak, hosszú távon azonban változatlanul vonzó a magyar hozamszint az RCM szakértői szerint.

Ronald Schneider, a Raiffeisen Capital Management által kezelt Raiffeisen-Kelet-Európa-Kötvény Alap alapkezelője egy másik elemzésben úgy ítéli meg: míg Görögország és az euró stabilitása vonatkozásában is a túlélés a tét, a legtöbb kelet-közép-európai állam (például Lengyelország vagy Csehország) biztos gazdasági fundamentumokkal rendelkezik.

Ronald Schneider szerint a két évvel ezelőtt még az államcsőd szélén álló Magyarország az IMF, az EU és a Világbank pénzügyi segítségével, valamint (a finanszírozók által feltételként szabott) költségvetési intézkedésekkel messzemenően rendbe tudta tenni saját államháztartását, sőt, Magyarország költségvetése - igaz magas, közel 80 százalékos GDP-arányos államadósság mellett - ma már pozitív számokkal zár. Az elmúlt két évben Románia és Ukrajna is nagymértékben javítani tudott saját fundamentális mutatóin, sőt a kelet-közép-európai államok államadóssági helyzete jelenleg már jobb az Európai Unió átlagánál - állítja a szakértő.

Ronald Schneider úgy vélte: a kelet-közép-európai stabilitás egyik fontos tényezője, hogy a térség és a görög gazdaság között csak kevés kapcsolódási pont van. A legtöbb régióbeli országnak ugyanis Németország a legfontosabb kereskedelmi partnere - kivételt csupán Bulgária képez, amely a földrajzi közelség miatt szorosabb kapcsolatot tart fenn Görögországgal. Ebből adódóan a görögországi válság a legtöbb kelet-közép-európai ország külkereskedelmére csak kis mértékben hat. Sőt, arra sem utal semmilyen jel, hogy a "pénzügyi fertőzés" - Görögország gazdaságának volatilitása - más országokra is átterjedne.

A szakértő véleménye szerint a legtöbb közép-kelet-európai országgal szemben Görögország pénzügyi alapjai nem voltak kellően szilárdak, és túlzott eladósodása miatt az ország elszakadt a tőkepiacoktól.

Ronald Schneider szerint a kelet-európai térség államaiban (így Lengyelországban vagy Csehországban) nincsenek ilyen problémák. Az alacsony egységnyi termékre jutó bérköltségek miatt a nyugati vállalatok továbbra is szívesen helyezik ki termelésüket ebbe a térségbe, vagyis tőke áramlik ezekbe a kelet-közép-európai országokba.