A külföldi működőtőke-állomány értéke – a CIA World Factbook adatai szerint – 574 milliárd dollárra rúgott, s ezzel a világ 9. legnagyobb FDI-állománnyal rendelkező országa volt tavaly év végén. Egy tavaly őszi ENSZ-jelentés szerint egyébként jövőre már várhatóan Kínába áramlik a legtöbb működő tőke.
„Kína változatlanul vonzó a befektetők szemében, s jó darabig még az is marad” – fejtette ki a Bloomberg hírügynökségnek Fang Sze-haj, a pekingi Hongyuan Securities Co. vezető elemzője. Ezt azzal indokolta, hogy a szélesedő középosztály és az erős gazdaság minden befektető számára komoly vonzerőt jelent. Jao Ji-an, a kereskedelmi minisztérium szóvivője mindehhez azt tette hozzá, hogy a piac nagy, a beruházási klíma egészséges, s a munkaerőköltségek még mindig versenyképesek.
Ugyanakkor vannak intő jelek is.
Erre utal a Reuters jelentése szerint az is, hogy júniusban már lassult a beáramló működő tőke dinamikája, a növekedés ugyanis mindösszesen 2,8 százalékos volt a májusi 13,4 százalékos után. Bár az is igaz – s erről már Wang Tao, az UBS AG vezető Kína-elemzője beszélt –, hogy a havi adatok nagyon volatilisek, számos tényező befolyásolja őket, kezdve a világgazdasági trendekkel, a jüan leértékelésének várakozásain át egészen az árfolyam-szabályozó hatóság tőkeáramlást felügyelő tevékenységének intenzitásáig.
Mindenesetre a gazdaság az első fél évben is tovább száguldott: a második negyedévben 9,5 százalékos volt a dinamika. A várakozások szerint egyébként Kína az idén háromszor olyan gyors ütemben növekszik, mint az Egyesült Államok, de a helyzet azért nem ennyire rózsás. Ugyanis a növekedés egyik legnagyobb ösztönzője az elmúlt két évben a hitelboom volt: a kínai bankok rekordösszegben helyeztek ki kölcsönöket, hogy ezzel is biztosítani tudják a gyors növekedést a válság éveiben. Ez sokak számára kétségessé teszi a gazdasági dinamika fenntarthatóságát, s elképzelhetővé, hogy buborékok alakultak ki egyebek között az ingatlanpiacon. Mindez párosul az emelkedő fogyasztói árakkal, amelyet szintén kezelni kellene.
