A Bloombergnek nyilatkozó informátor szerint a brüsszeli vezetés holnap dönthet egy új válságkezelő lépésről. Eszerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) is hitelezhetné a bankokat azok feltőkésítése érdekében. A 440 milliárd eurós mentőalap bevetése mellett az uniós vezetők a második görög mentőcsomagról is dönthetnek, amelynek összege becslések szerint 80-120 milliárd euró között mozoghat.
Az egyre égetőbb görög válság mellett az EU-nak be kell bizonyítania a piacoknak, hogy Olaszországot és Spanyolországot nem fenyegeti az adósságválság. A lépéskényszer növelheti az Angela Merkelre nehezedő nyomást, hiszen a német kancellár korábban elutasított minden, az EFSF hatáskörének növelésére irányuló javaslatot. A hírügynökség úgy tudja, hogy a bankok megsegítése mellett az EFSF számára lehetővé tennék az államkötvények vásárlását a másodlagos piacon, az adósságsújtotta országok pedig a tervek szerint visszavásárolhatnák saját állampapírjaikat. Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter előzetesen közölte, hogy támogatná ezt az elképzelést. Szintén az EU vezetőinek asztalára kerül egy új bankadó bevezetésére vonatkozó terv, amellyel a második görög mentőcsomagot finanszíroznák.
Miközben az olasz és a spanyol államkötvények hozamfelára az egekbe emelkedett, Jeórjiosz Papandreou görög miniszterelnök szerint a csúcstalálkozó "mindent eldöntő" esemény lesz, ahol a fő kérdés az, képes-e a görög mentőcsomagon túllépve folytatni a pénzpiacok helyreállítását az EU. Athén korábban a Lehman Brothers bedőlésével állította párhuzamba Görögország válságát, finoman megfenyegetve a közösséget a segítségnyújtás elmulasztásának következményeivel. Az Európai Központi Bank vezetése mindeddig ragaszkodott álláspontjához, miszerint nem fogadják el a görög államkötvényeket biztosítékul, ha az ország a hitelminősítők besorolása szerint csődhelyzetbe kerül. A görög csőd viszont az elemzők és számos döntéshozó szerint elkerülhetetlen.
