Új adók jöhetnek az EU-ban
Két újfajta adót vezethetnek be az EU-ban – derül ki az Európai Bizottság (EB) szerda este bemutatott, 2014–2020 közötti uniós költségvetésre vonatkozó javaslatából. Az egyikkel a pénzügyi tranzakciókat, azaz a banki és tőzsdei ügyleteket adóztatná meg – ez évente mintegy 30–70 milliárd euró bevételt hozna a büdzsének –, a másik pedig egy új, uniós szintű áfa lenne.
Az új adók kivetésének célja, hogy emelkedjenek az úgynevezett saját forrásokon belüli bevételek, és így csökkenhessenek a tagállamokat terhelő közvetlen befizetések. Előbbiek aránya akár 40 százalékra is nőhetne a költségvetésen belül a jelenlegi alig több mint 10-ről 2020-ra, utóbbiaké pedig 50 százalék alá eshetne a jelenlegi 76-ról.
Az már most borítékolható, hogy az új adók keresztülvitele nehéz lesz. Elfogadásukhoz minden tagállam jóváhagyására szükség van, márpedig Német- és Franciaország, valamint Nagy-Britannia már most ellenzi a tervet. „Meglehetősen kemény tárgyalásokra számítok” – ismerte el José Manuel Barroso, az EB elnöke. Tervei szerint az EU költségvetése összesen 1025 milliárd eurós bevétellel számolna a 2014–2020 közötti időszakban: ez az összesített bruttó nemzeti termék 1,05 százalékát tenné ki, ez kevesebb, mint a mostani ciklusban.
A kiadási oldal enyhén, 5 százalékkal növekedne: a következő költségvetési ciklusban 972,2 milliárd eurót költene el a közösség a jelenlegi hétéves ciklus 925,5 milliárdja után. Az EB javaslata alapján az új büdzsé nyertesei közé tartozik egyrészt az energia-, a közlekedési, valamint az információ- és kommunikációtechnológiai ágazat: az EB Connecting Europe néven 40 milliárd eurós alapot hozna létre az e területeken szükséges projektek finanszírozására. Emellett a bizottság mintegy 80 milliárd euróra növelné a kutatásra és fejlesztésre szánt összegeket. Harmadrészt kibővítené az általános és szakmai képzettség fejlesztését szolgáló programokat is, amelyek elsősorban a fiatalokat célozzák meg. Az EB javaslata alapján a vesztes ágazatnak a kohéziós és a közös agrárpolitika tűnik.
A költségvetés formális vitája a lengyel elnökség alatt kezdődik, és Barroso azt szeretné, ha 2012 második felében már sikerülne megállapodást elérni. Az új büdzsére az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintani.
Büdzsétények
Hogyan áll össze a költségvetés?Jelenleg az EU költségvetésének túlnyomó része az egyes tagállamok befizetéseiből származik: az idén 76 százalékra rúg ez az arány. A második helyen, 12 százalékkal az úgynevezett tradicionális saját források állnak: ide tartoznak például az EU-n kívüli országokból érkező árukra kivetett vámokból és a cukorilletékből befolyó bevételek.
A közösség költségvetésének harmadik oszlopa a hozzáadottértékadó- (áfa) alapú forrás 11 százalékkal.
Napi egy kávénkba kerül az EU
Az EU költségvetése 2011-ben 140 milliárd euróra rúgott, ez 45-ször kevesebb, mint a 27 tagország saját költségvetéseinek összessége (6300 milliárd euró). Egy tagállami polgárnak átlagban naponta 67 eurócentbe (jelenlegi árfolyamon 178 forintba) került az EU finanszírozása tavaly. A költségvetés kiadásainak 94 százaléka megy el olyan programokra, amelyekből a tagállami polgároknak közvetlenül is hasznuk származik. A fennmaradó 6 százalékot a bürokrácia költségei viszik el.
Jelenleg az EU költségvetésének túlnyomó része az egyes tagállamok befizetéseiből származik: az idén 76 százalékra rúg ez az arány. A második helyen, 12 százalékkal az úgynevezett tradicionális saját források állnak: ide tartoznak például az EU-n kívüli országokból érkező árukra kivetett vámokból és a cukorilletékből befolyó bevételek.
A közösség költségvetésének harmadik oszlopa a hozzáadottértékadó- (áfa) alapú forrás 11 százalékkal.
Napi egy kávénkba kerül az EU
Az EU költségvetése 2011-ben 140 milliárd euróra rúgott, ez 45-ször kevesebb, mint a 27 tagország saját költségvetéseinek összessége (6300 milliárd euró). Egy tagállami polgárnak átlagban naponta 67 eurócentbe (jelenlegi árfolyamon 178 forintba) került az EU finanszírozása tavaly. A költségvetés kiadásainak 94 százaléka megy el olyan programokra, amelyekből a tagállami polgároknak közvetlenül is hasznuk származik. A fennmaradó 6 százalékot a bürokrácia költségei viszik el. A fejlett tagországok járhatnak jól a következő költségvetési időszakban A bizottság javaslatát két oldalról fogják kritizálni: a kiadások 5 százalékos növelését a válság miatt visszafogott költekezést váró nettó befizetők túlzottnak, a globális kihívások miatt aggódók pedig, akik a büdzsé radikális megújítását várják, jelentéktelennek érzik majd – mondta a Világgazdaságnak Somai Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a kiadási oldalon a változások szinte egytől-egyig a régi, fejlettebb tagországoknak kedveznek. Olyan tételek nőnek radikálisan (például kutatás, oktatás) vagy kerülnek új fejezetként a költségvetésbe (például az európai infrastrukturális rendszerek határokon átnyúló elemeinek a megépítése), ahol a kivitelezési kapacitás zöme nem az új tagországokban található.
A szakember úgy véli, hasonló a helyzet a két eddigi sztárpolitikával: mind a közös agrár-, mind pedig a kohéziós politika tekintetében nő a kondicionalitás, vagyis a támogatásokat egyre szigorúbb és számon kérhető feltételekhez kötnék, melyeket a fejlettebb technikai szinten álló tagországokban nyilván könynyebb lesz teljesíteni. Ráadásul a kohéziós politika súlypontja a viszonylag fejlettebb régiók felé tolódik el.
Somai Miklós szerint bevételi oldalon a bizottsági javaslat – a saját források szerepének jelentős arányú növelésével – jó irányba tesz komoly lépést, azonban ennek egyértelmű vesztese Nagy-Britannia lenne: a hagyományos áfaforrás kivezetésével a rebate kalkulációs bázisa is megszűnne, a pénzügyi tranzakcióra kivetett adó pedig megrendítheti a londoni Cityt. Mivel a költségvetési keretről egyhangúlag kell szavazni, a végső változat – az új tagok és a britek eltérő érdekérvényesítési képessége miatt – a kiadási oldalon kisebb, a forrásoldalon nagyobb változásokat hozhat – mondta kérdésünkre a tudományos főmunkatárs. -->
