A frankhitelesek miatt nem csökkenhet az alapkamat - Gondban az MNB

Felülvizsgáltuk a fogyasztói árindex és GDP előrejelzésünket – írta Háda Bálint, a Reuters konszenzusban. Nem csak a Quaestor közgazdászai vizsgálták felül, és módosították lefelé a növekedési várakozásaikat, hanem szinte az összes elemző.

A Reuters elemzői konszenzusa szerint idén 2 százalékkal növekedhet a gazdaság, míg jövőre 2,4 százalékkal. Egy hónap alatt az idei évre 0,75, illetve jövőre 0,6 százalékponttal esett az elemzői konszenzus a mediánvélemény alapján. A kormány is belátta, hogy nem teljesülhet a 3 százalékos növekedési ütem.

A magyar gazdaság nagymértékben támaszkodik az európai exportpiacokra, ahol a jövőben további lassulás következhet be. Valamint a magas jelzáloghitel állomány akadályozza a belső keresletet – emelik ki a Quaestor közgazdászai, hozzátéve, a forinteszközök iránti bizalom relatív stabil maradhat, ha a kormány tartja a költségvetési célokat.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormány további intézkedéseket hoz a célok tartása érdekében. Erre azután került sor, hogy a hazai második negyedéves GDP-adat csalódást keltett, ugyanis csupán 1,5 százalékkal nőtt a gazdaság éves alapon, és negyedévre tekintve stagnált.

Háda úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 6 százalékon tarthatja a jegybanki alapkamatot ebben az évben, ha a kockázatkerülés magas marad a következő hónapokban. Az elemzői konszenzus szerint az MNB nem változtat a kamaton a jövő keddi ülésén.

A Citigroup közgazdászai kiemelik, a magán-nyugdíjpénztári rendszer de facto államosításának előnyeit élvezi a költségvetés, a következő negyedévekben valószínűleg nagyobb kihívásokkal kell szembenézni.

A központi bank nagyon kényelmetlen helyzetben van a Citi elemzőinek meglátása szerint, mivel a növekedés a potenciális alatt marad, amely arra után, hogy monetáris lazításra van szükség. Eközben a kamatcsökkentés tere korlátozott a pénzügyi stabilitási szempontok miatt a magas frank/forint árfolyam miatt, és annak hitelportfóliókra gyakorolt hatása miatt. Összességében a kamat tartására számítanak a következő hónapokban, de lehetséges a kamat csökkentése, ha a kockázati prémium jelentősen csökken.

Alacsonyabb növekedési és inflációs kockázatok vannak Magyarország kapcsán, mint a piacok várják, vélekednek a Nordea Bank közgazdászai. Elsősorban a magas munkanélküliséggel, a romló fogyasztói bizalommal és az erős frankkal magyarázzák ezt. Az ipar és az exportszektor, amely eddig fő hajtóereje volt a növekedésnek a legújabb globális fejlemények tükrében a kockázat itt lefelé mutat: az ipari szektor erőteljesen lassulhat az év hátralévő részében. Az egyetlen pozitív meglepetést a mezőgazdaság okozhatja.

A Nordea elemzői szerint az év végére lehetséges egy kamatcsökkentés. A forint árfolyama a kulcskérdés – teszik hozzá, azonban a kamatcsökkentés gyengébb forinthoz vezethet.

Az infláció alakulása meglepetést okozott, és továbbra is közel lehet az MNB 3 százalékos céljához – hívják fel a figyelmet a Dankse Bank elemzői. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 3,1 százalékos inflációról számolt be júliusban. Eddig nem volt tér a monetáris lazításra, az most fokozatosan kialakul. Az infláció még mindig az MNB célja felett van, amely kockázatot jelent, ha a jegybank csökkenti a kamatot, az a forinteladási hullámhoz vezethet, és növelheti a pénzügyi stabilitási kockázatokat, figyelembe véve, hogy a magyar gazdaság jelentős frank-függését.

Meg kell azonban jegyezni, hogy 2008 óta a magyar gazdaság fundamentumai jelentősen javultak, így a központi banknak nem kell akkora kamatprémiumot fizetni, hogy megvédje a forintot egy eladási hullámtól.

A költségvetéssel kapcsolatban a legpesszimistább Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza. Úgy látja idén 4, jövőre pedig 3,1 százalékos lesz a büdzsé deficitje a GDP százalékában.

Az elemzők szerint idén 0,2 százalék lesz a büdzsé többlete (a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele miatt), azonban ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt jelentősen romlott a kép a költségvetésről, ugyanis több mint 1 százalékponttal rontották előrejelzésüket az elemzők.

2012-ben 2,9 százalékos hiányt várnak a közgazdászok, amely megfelel az EU 3 százalék alatti céljának, azonban elmarad a kormány konvergenciaprogramjában vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycéljának. Erre egyedül az RBC Capital Markets lát esélyt, a többi 13 válaszadó nem – derül ki a Reuters felméréséből.