BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Cammogó foglalkoztatás, szerény reálbér-emelkedés

A tavalyi első fél évhez képest hat és fél ezer fővel bővült az alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint

Statisztika. Júniusban 18 ezer fővel dolgoztak többen a versenyszférában, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában pedig – amelybe beletartozik a közfoglalkoztatás is – 33 ezer fővel csökkent a létszám egy év alatt. Legalábbis amennyiben a júniusi adatokat viszonyítjuk 2010 hatodik hónapjához. Ha szélesebb merítéssel az egész első fél évet figyelembe vesszük, a legalább ötfős vállalkozásoknál 39 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás, így január és június között átlagosan 1,843 millióan tevékenykedtek a versenyszférában. A költségvetési körben 732 ezer főt tett ki az első félévi átlagos létszám, ez 36 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának számlájára írandó: a közmunkások száma az idén fokozatosan emelkedik, a januári 13 ezer főről júniusra már 78 ezerre nőtt. Igaz, tavaly több olyan hónap is volt, amikor ez a szám meghaladta a százezret.

Összességében a tavalyi első fél évhez képest 6,5 ezer fővel bővült a munkában állók száma, míg a közfoglalkoztatás figyelmen kívül hagyásával közel 37 ezer fős a javulás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatsora szerint. Vagyis az e ciklusra célul kitűzött háromszázezer új munkahelynek csupán a töredékét sikerült életre hívni a különböző adócsökkentésekkel. Meglepetést ugyanakkor nem okoztak az adatok, és az elemzők az év hátralevő részében is a mostanihoz hasonló ütemű változásokra számítanak. Az pedig, hogy a foglalkoztatás bővülése a versenyszférában lelassult, a múlt heti GDP-adat fényében már szintén borítékolható volt.

A személyi jövedelemadózás év eleji átalakítása ugyanakkor nagyon is tetten érhető a keresetek alakulásában. Elsősorban abban, hogy míg a bruttó átlagkeresetek 3,6 százalékkal nőttek az első fél évben, a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmény nélkül is 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó keresetekhez hozzátartozik még, hogy a versenyszférában 5,3 százalékos volt a bővülés, a költségvetési szférában pedig 1,1 százalékos csökkenés következett be. Így a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt júniusban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 500, a költségvetési szervezeteknél tevékenykedőké pedig 201 300 forint.

Az átlagos nettó kereset (még mindig a családi kedvezmény nélkül, nemzetgazdasági szinten) 140 300 forintot tett ki. Ez éves összehasonlításban mintegy 2,1 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Erre azonban még legalább 2 százalékpontot rátesz a családi kedvezmény, legalábbis így vélekedett lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a friss statisztika egyik érdekessége, hogy a nettó keresetek immár második hónapja sokkal gyorsabban bővülnek a versenyszférában, mint a költségvetési szerveknél. Utóbbi terület lemaradása mintegy 5 százalékpontot tesz ki. Ennek okát Suppan Gergely abban látja, hogy az üzleti szférában sokkal több olyan magas keresetű döntéshozó, cégvezető tevékenykedik, akiknek jelentős hasznot hozott az szja-módosítás.

Ami az egyes ágazatokat illeti, a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 200 forintos bruttó jövedelemmel), ezt az információ és kommunikáció területe (394 900 forint), valamint az energiaipar követte (371 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 600 forint) ágakban dolgozók kerestek. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye pedig arra mutat rá, hogy a versenyszférán belül az ipari ágazatok 3,1 százalékos éves létszámbővüléséhez továbbra is a feldolgozóipar dinamikus, 3,8 százalékos emelkedése járult hozzá legnagyobb mértékben. VG

Átalakulás

Amellett, hogy a közfoglalkoztatás hónapról hónapra szedi össze az erejét, tavalyhoz képest jelentős változás, hogy az így tevékenykedők háromnegyede részmunkaidős. A június végi 77,8 ezer főből húszezret sem tett ki a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma e körben. Tavaly az arány éppen fordított volt, sőt, bizonyos hónapokban a közmunkások négyötöde is napi 8 órában tevékenykedett.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek