BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egy helyben topog a gazdaság - Mégsem léphetett az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a hetedik hónapja tartotta 6 százalékon az irányadó kamatszintet. A csökkenő infláció és a stagnáló gazdaság a kamat csökkenésének irányába mutat, azonban az eurózóna adósságválsága és a globális aggodalmak felerősödése miatt nem volt tere az MNB-nek kamatvágásra.

Az MNB az elemzői várakozásokkal összhangban 6 százalékon tartotta a jegybanki kamatszintet. A globális kilábalással (és az eurózóna adósságválságával) kapcsolatos kockázatok felerősödtek az elmúlt hetekben, amely a svájci frank erősödéséhez vezetett, és ezen keresztül felerősítette a magyar pénzügyi stabilitási kockázatokat is a frankban denominált hitelállomány miatt.

Az infláció júliusban 3,1 százalékra csökkent az előző havi 3,5 százalékról, amely már igen közel áll a jegybank 3 százalékos céljához. A fogyasztói árak változásának üteme tehát abba az irányba mutat, hogy az MNB elmozdulhatna a kamat csökkenésének irányába. Ezt támasztja alá, hogy a belső kereslet igen gyenge, az év első 5 hónapjában lényegében stagnált a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Az időszakban a bruttó átlagkeresetek 3,6, a (családi kedvezmény figyelembevétele nélküli) nettó átlagkeresetek pedig 5,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Tehát erős béroldali inflációs nyomás sem mutatkozik a gazdaságban.

A kamatcsökkentés irányába mutat az is, hogy a gazdaság helyreállása megállt a második negyedévben az év első három hónapjához képest; ez tovább csökkentheti az inflációs kilátásokat. A bruttó hazai termék 1,5 százalékkal növekedett a második negyedben az előző év azonos időszakához képest, szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva a bővülés üteme 1,2 százalék a gyorsbecslés alapján.

Az MNB-nek azonban korlátozott tere van a gazdaság élénkítésére: a svájci frank rekordmagasságra erősödött a vezető devizákkal, így a forinttal szemben is. Az alpesi deviza jegyzése 270 forint felett is alakult augusztusban, amely óriási nyomást helyez a pénzügyi stabilitásra nézve a frankban denominált hitelek miatt. Elemzők szerint a jegybank ezért nem kockáztathatja a forint euróval szembeni gyengülését egy kamatcsökkentéssel. A hazai deviza az elmúlt hetekben kialakult globális pánik közepette is viszonylag stabil maradt, amely elsősorban Magyarország javuló nemzetközi megítélésének köszönhető.

"A jegybank egyelőre helyesen kivár"

A júliusi ülés során az MNB a legnagyobb kockázatot még az európai adósságválság alakulásában látta, azóta azonban a hazai inflációs folyamatokban a vártnál lényegesen gyengébb gazdasági növekedés miatt a lefelé mutató kockázatok erősödtek, így egyes piaci szereplők már most kamatcsökkentést  vártak – vélekedett Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hangsúlyozta: a feltörekvő piaci jegybankok a globális lassulásra mindenhol enyhítéssel válaszolnak, vagy a korábban várt emelés marad el, vagy – mint Törökország esetében – merész kamatvágásba kezdenek.

Bebesy kiemelte: „Nálunk a jelentős devizahitel állományból adódó pénzügyi stabilitási megfontolások ezt a logikát felülírhatják. A hazai devizapiacon egyes indikátorok, elsősorban a deviza forrásbevonás drágasága  hasonló feszültséget mutat a 2008 végi helyzethez, amit később az IMF csomag aláírása és a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés követett”. 

A Budapest Alapkezelő elemzőinek véleménye szerint a jegybank egyelőre helyesen kivár, hisz a kamatcsökkentést követő lehetséges forintárfolyam gyengülés miatt a növekedésösztönző hatás amúgy is meglehetősen kérdéses. Könnyen az is előfordulhat, hogy jelentősebb forintgyengülés esetén az esetleges alapkamat csökkentést rövid időn belül nagyarányú emelés kellene, hogy kövesse, amit értelemszerűen el akar kerülni a jegybank.

Jövőre jöhet a kamatcsökkentés

Suppan Gergely hangsúlyozta, hogy „nem okozott meglepetést az MNB”. A TakarékBank vezető közgazdásza aláhúzta: annak ellenére sem tudta mérsékelni a kamatot a jegybank, hogy az elmúlt hónapokban az infláció lényegesen elmaradt a várakozásoktól, az inflációs kilátások javultak a nyersanyagárak és élelmiszerárak esésének következtében. Ugyanakkor a gazdasági növekedés és a fogyasztás növekedése lényegesen elmaradnak a korábbi várakozástól, és a piaci árazásokba is beépült egy 25-50 bázispontos kamatvágási várakozás a következő hat hónapra.

„Az infláció felől nézve a jegybanknak még meg kell győződnie, hogy az elmúlt egy év során kívülről érkezett ársokkok nem gyűrűznek át, így a maginfláció 3,2% százalékra való növekedése óvatosságot indokol. Ugyanakkor a legfőbb érv a kamatok tartása mellett a meredeken emelkedő pénzügyi stabilitási kockázatok, amit elsősorban a svájci frank emelkedése okozott” – vélekedett Suppan Gergely.

Mivel a hazai gazdaság kockázati megítélése romlott, és messze meghaladja a régióra jellemző értéket, továbbra sem számítanak kamatváltozásra a TakarékBank elemzői következő hónapokban, annak ellenére, hogy a 3 százalékos inflációs célt ez év végére-jövő év elejére elérhetőnek tartják, illetve az Európai Központi Bank szigorítási ciklusának valószínűsíthető megtorpanása is növelheti a mozgásteret a hazai monetáris politika előtt. Ugyanakkor 25-50 bázispontos kamatcsökkentést a jövő év második felében lehetségesnek tartanak a bank szakértői.

MNB: Rosszabbak a magyar gazdaság kilátásai

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a kamatdöntés után kiadott közleményben hangsúlyozta: huzamosabb ideig szükséges lehet fenntartani a jelenlegi kamatszintet, hogy az infláció a 3 százalékos céllal összhangban alakuljon. Leszögezték azt is, hogy az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is az inflációs céllal összhangban alakulhat. A frissen beérkezett adatok a Monetáris Tanács korábbi várakozásánál kedvezőtlenebb képet festenek a konjunkturális kilátásokról.

„Az elmúlt időszakban a külső kereslet volt a gazdasági növekedés fő forrása, azonban a nemzetközi konjunktúrában már lassulás érzékelhető” – vélekedtek a jegybankárok. Kiemelik, hogy a lakossági fogyasztás számottevő élénkülése továbbra sem várható. A svájci frank erősödésének következtében az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása tovább húzódhat, ami hátráltatja a fogyasztás növekedésének beindulását. A vállalati beruházások fellendülését gátolják a szigorú hitelfeltételek, valamint a külső gazdasági környezettel és a belföldi fogyasztás alakulásával kapcsolatos bizonytalanság.
 
„Az eurózóna adósságválsága és a fejlett országok növekedési kilátásait övező bizonytalanság következtében csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság Magyarországon is éreztette hatását. A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett az eurózóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések sikere is befolyásolhatja a kamatlépéseket” – zárul a közlemény.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek