BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

GKI: Csak 99 önkormányzat a hibás az eladósodásért

A 3.200 önkormányzatból 99 felelős a felhalmozott 1.275 milliárd forint összegű adósság túlnyomó részéért, így annak visszafizetése nem okoz gondot - áll a GKI Gazdaságkutató elemzésében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-nek.

A GKI azért vette napirendre a témát, mert az utóbbi napokban felmerült, hogy az önkormányzatok nem képesek kifizetni tetemes adósságukat és ezért a törlesztéseket 1-2 évvel el kellene halasztani.

Az elemzésben a gazdaságkutató rámutat arra, hogy az önkormányzatok az államháztartás részét képezik, egy ilyen lépés magasabb államadósságot eredményezne és így veszélyeztetné a kitűzött adósság csökkentési célok elérését. Emellett az önkormányzatokat hitelező bankoknak újabb céltartalék képzési igényt is jelentene.

2009-ben az önkormányzatok hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 824 milliárd forint volt ekkor, amihez 357 milliárd forint rövidlejáratú kötelezettség állomány is társult, így összesen 1.275 milliárd forinttal volt adósa a rendszer a bankoknak, illetve kötvénytulajdonosoknak, valamint 96 milliárd forinttal a szállítóknak. Ez az önkormányzatok éves költségvetési bevételének alig 36 százalékát jelenti - áll a GKI elemzésében.

Egy állandó lakosra Magyarországon 126 ezer forint adósság jutott 2009 végén. Ezen belül a fővárosiakra 214 ezer forint, a megyei jogú városok lakóira 170 ezer forint, a városi polgárokra 134 ezer forint, míg a községekben lakókra 44 ezer forint. 

Miközben a fővárosi önkormányzatok jobb pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, az egy budapestire jutó adósságot meghaladja Pécs (231 ezer forint), Hódmezővásárhely (450 ezer forint), Szolnok (262 ezer forint), Sopron (308 ezer forint), Kaposvár (244 ezer forint) és Dunaújváros (273 ezer forint) megfelelő adata. A fővárosiak átlagadósságát 33 városé is meghaladja. Ezen belül a csúcstartó Harkány 1 millió forint feletti, Cigánd 713 ezer forintos és Esztergom 613 ezer forintos egy főre jutó adóssággal.

A hivatalos statisztikák szerint az önkormányzatok vagyona 7.636 milliárd forintot ér, ami azt jelenti, hogy ennek a vagyonnak a 17 százalékából kifizethető lenne a teljes kötelezettség állomány. Csakhogy a vagyon nagy része olyan, ami nem eladható, vagy ha értékesíthető lenne, igen gyér érdeklődés mutatkozna irántuk (iskolaépületek, utak, fürdők), ugyanakkor kisebb részük iránt komoly érdeklődés lenne (víz- és szennyvízellátás, hulladékkezelés), de ezeket az önkormányzatok nem szívesen adnák el (sőt, az utóbbi időben inkább a korábban eladott vagyonok akár erőszakos visszavétele figyelhető meg). 

További forrást jelenthetnek a tartós részesedések, kölcsönök is. Ezek 574 milliárd forintot értek, az adósság 45 százaléka ezek eladásával, illetve a kölcsönök visszakérésével is kifizethető lenne.

A tanulmány megállapítja: ha az üzemeltetésre, kezelésbe átadott vagyon is számításba jön (1850 milliárd forint), érthetővé válik, hogy miért is tartják a bankok az önkormányzatokat jó adósnak: a 2009-es hitelállomány a befektetett eszközök 12 százalékát tette ki.

A teljes adósság felét (50 százalékát) a Fővárosi Önkormányzat, 5 kerület, 17 megyei jogú város és 2 város (Esztergom és Gödöllő) adja. Az adósságállomány 75 százalékát pedig a Fővárosi Önkormányzaton kívül 18 kerület, a 23 megyei jogú város, 56 város és 1 község "termelte meg". Vagyis a csaknem 3.200 önkormányzatból 99 a felelős a hiány túlnyomó részéért.

A GKI álláspontja szerint a legtöbb önkormányzat képes és akar is fizetni, s a bajba jutottak egy része is keresi a legjobb megoldást (átütemezés, vagyonértékesítés, esetleg a helyi bevételek növelése). Amire viszont szükség lenne, az egy végiggondolt önkormányzati feladat ellátási rendszer, s az ahhoz tartozó költségvetési finanszírozás.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek