BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Még füstadó is jöhet

Erőteljes centralizáció irányába indul a kormány az új önkormányzati törvénnyel. Az általános iskolák és a kórházak az államhoz kerülhetnek, s kötelezővé tennék – talán más néven – a körjegyzőségek bevezetését a kistelepüléseknek. A helyi adóknál viszont nagyobb mozgásteret kapnak a városok.

Messze nem ért még véget az új önkormányzati törvény vitája, Tállai András önkormányzatokért felelős és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár azonban már nyilvánosságra tudta hozni a kormány általános irányelveit az átalakításról. Hangoztatták azonban: a részletek kidolgozása a jövő hónapok feladata lesz. Budapest helyzetéről még nem tudtak dönteni, az önkormányzatiság majdnem minden más szintjén azonban világos célnak látszik a központosítás.

Kistelepülések

Bár a két államtitkár erőteljesen hangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság elve nem sérülhet, a kistelepülések lehetnek a reform vesztesei. Az ottani hivatalok legalábbis mindenképp: több helyen közös önkormányzati hivatalok lesznek, a mostani körjegyzőséghez hasonlóan. Ennek ellensúlyozására egy fejlettebb informatikai rendszer segítségével minden településen lesz lehetőség arra, hogy az ügyintézés helyben történhessen. „Más világ van” – hangzott el azokra a falvakra utalva, amelyek nem fogadják el a körjegyzőségek létezését. Az az ötlet azonban, amely szerint kétezer fős lélekszám alatt csak egy ingyen dolgozó polgármester lenne, nem valósul meg. A jövő mégis lehet hasonló: a népesség és az ott folyó ügyek száma határozza majd meg, hol lehet megtartani a hivatalt és hol nem.

Feladatok

Az állam magához veszi az önkormányzati feladatok legnagyobb részét. Az oktatásban az óvodákat hagyják települési kézben, az általános iskolákat az állam kapja meg. Szintén nem lehetnek kórházaik a városoknak, ezek után csupán az egészségügyi alapellátás marad az övék, valamint az a járóbeteg-ellátás, amely nem kórházzal integrált. A szociális ellátásokat kettébontják, a gyerekekhez kötődő feladatokat az állam vállalja magára, az idősekhez és a más módon elesettekhez kapcsolódókat meghagyják az önkormányzatoknak. A pontos munkamegosztást és a finanszírozás kérdéseit külön ágazati törvényekben fogják rögzíteni, ezért például az oktatással kapcsolatban azt kérte Tállai a sajtótájékoztatón, hogy várják meg, amíg az oktatási államtitkárság megszólal. Az olyan munkák, mint a településfejlesztés, a területrendezés, a kulturális feladatok, a sport ügye vagy a lakásgazdálkodás, továbbra is az önkormányzatok kezében maradnak.

Pénzügyek

A helyi adók kapcsán kapják a legnagyobb mozgásteret az önkormányzatok: a mostaninál sokkal nagyobb adókivetési joguk lesz, gyakorlatilag bármilyen adót kivethetnek, kivéve természetesen azokat, amelyeket az állam szed be. Be lehet-e vezetni például a füstadót – ezt a szélsőséges példát kapta meg kérdésként Tállai András. Válaszában elmondta: ha egy település vezetése ilyen extrém lépésre szánná el magát, abban egy korlátjuk lenne, mégpedig az, hogy a következő önkormányzati választáson el kell számolniuk a választóik felé ezzel. Bevezetik a feladatfinanszírozást, a hitelfelvételnél a városok nem vállalhatnak olyat, amiről nem tudják, hogy miből finanszírozzák. Megnő az állami kontroll is.

Polgármesterek

A városvezetők jogköre egyértelműen nőni fog. Egyrészt a jegyző felett a munkáltatói jogokat ők gyakorolják majd, nem a képviselő-testület, vagyis sokkal könnyebben nevezhetik ki vagy menthetik fel. Emellett ha a testület egymás után két alkalommal határozatképtelen, akkor a város első embere határozatot is hozhat önállóan (rendeletet nem). Ez csak akkor történhet meg, ha erre az önkormányzat korábban szabályt alkotott – hogy mi történik akkor, ha ilyen felhatalmazás nincs, azt még nem dolgozta ki a kormány. Szintén bonyolult kérdés, hogy a körjegyzőségekben kié lesznek a jegyző munkáltatói jogai, erre is későbbi választ ígértek.

Megyék, járások, nagyvárosok

A megyék feladatszűkítésével a megyei jogú városi cím gyakorlatilag megszűnik, a megyegyűléseken vehetnek majd részt a legnagyobb városok polgármesterei is. A megyei önkormányzatban automatikusan helyet kapnak a járási székhelyek polgármesterei, s a maradék helyeket töltik majd fel egy listás választással. A járások irányítása még újszerűbb kísérlet lehet: egyrészt a járási kormányhivatal – miniszterelnök által kinevezett – vezetője, másrészt a járásközpont polgármestere kapná a döntési jogkört. A megyék feladata a területfejlesztési munkák ellátása lesz, de kapnak pénzt a járások is ezekre a feladatokra.

Kapcsolódó cikkek