MNB: a második negyedévben 4,8 százalék lett a hiány
Az MNB közleményéből kiderül, hogy elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki finanszírozási képesség pozitív egyenlege.
2011 második negyedévében az államháztartás nettó hiánya a negyedéves GDP 4,8 százalékát, 336 milliárd forintot tett ki.
A magánnyugdíj-pénztári átlépések hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó deficitje a GDP 4,0 százaléka - 1.103 milliárd forint - volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága jelentősen csökkent a második negyedévben, és a GDP 76,8 százalékát érte el a negyedév végén - írja az MNB.
Az államháztartás nettó tartozása (14975 milliárd forint) a GDP 54,0 százalékát tette ki 2011 második negyedévének végén. A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez tartozó tőketranszfer elszámolása 2011 első negyedévében csökkentette az államháztartás nettó tartozását, mert ekkor növekedett meg az államháztartás egyéb követelése a magánnyugdíj-pénztárakkal szemben.
Az államháztartás bruttó adóssága a második negyedévben elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében az államháztartáshoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek bevonása miatt csökkent. A magánnyugdíjpénztárak a kilépő tagok követeléseihez tartozó pénzügyi eszközöket a második negyedévben adták át az államháztartásnak.
A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó eszközátadás gyakorolt jelentős hatást a központi kormányzat mérlegének szerkezetére. A nyugdíjpénztárakkal szembeni, az előző negyedévben keletkezett egyéb követelések az eszközátadás következtében megszűntek, és helyükbe léptek a nyugdíjpénztáraktól kapott számlapénz és a központi kormányzaton kívüli gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírok.
Az eszközátadás következtében az államhoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek a központi költségvetés tartozásait csökkentették. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igényüket (110 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével fedezték. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (73 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.
