Nagyobb likviditási tartalékot akar az MNB
vita. Feszültséget okoz a kormány és a jegybank között annak megítélése, hogy a már elhatározott költségvetési megtakarítások, szigorítások elégségesek-e a mélyülő nemzetközi adósságválság megállítására „a határokon”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelenleginél fajsúlyosabb lépéseket tart szükségesnek a negatív hatások „begyűrűzésének” megakadályozására – árulta el a minap többoldalú, a témával kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője a Bloomberg hírügynökség kérdésére.
Az, hogy az MNB pontosan milyen megelőző lépéseket lát kívánatosnak, Montalto beszámolójából nem derült ki, és lapunk kérdésére a jegybanknál sem árultak el részleteket. Hamarosan azonban közlemény születhet – akár az MNB-nél, akár a Nemzetgazdasági Minisztériumnál – az európai adósságválság magyarországi hatásai kapcsán.
Egyelőre az tudható, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervet, valamint Kína kötvényvásárlásról szóló ígéretét elégséges biztosítéknak tekinti arra, hogy a magyar államháztartás a következő hónapokban is biztonsággal finanszírozható legyen. Tény az is, hogy az idén esedékes devizakötvény-kibocsátásokon már túlesett az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Az MNB ennek ellenére további „likviditási biztosítékokat” tart szükségesnek, és helyteleníti, hogy a kormány – legalábbis a tegnapi, meg nem erősített hírek szerint – a 2008 őszén igényelt nemzetközi hitelcsomag egy részét is a hazai devizatartalékok megcsapolásával fizetné vissza.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az ÁKK hosszabb távú finanszírozási tervében erről szó sincs, ott éppen az MNB által is szorgalmazott kötvénykibocsátás szerepel az EU–IMF-hitelcsomag törlesztésének fedezeteképpen.
A tegnapi, kissé zavaros célzatú Nomura-megszólalásból kiderül az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank az év második felében is hat százalékon tervezi tartani az alapkamatot. VG
