BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Stiglitz: Németország jobban tenné, ha kilépne az eurózónából

Ha az európai közös valuta elértéktelenedik, akkor Németországnak kell elsőként elhagynia a valutauniót – fogalmazott Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora. A Nobel-díjas közgazdászok landaui találkozóján Stiglitz hangsúlyozta, ha Görögország elhagyja az eurózónát, a valuta el fog értéktelenedni. A közgazdász szerint a legnagyobb hiba az időhúzás.

Ha Görögország elhagyja az eurózónát, a közös valuta el fog értéktelenedni, így Németországnak elsőként kell kilépnie a valutaközösségből, mivel államadósságának finanszírozása német márkában sokkal egyszerűbb lesz.

Ha összeomlik az eurózóna, a döntéshozóknak ki kell találniuk, hogy az a legkevesebb kárral járjon a közösség állampolgárainak. A közgazdászok egyet értenek abban, hogy már az euró több mint tíz évvel ezelőtti indulásakor látható volt, hogy egységes fiskális politika nélkül a jegybank önmagában nem lesz képes fenntartani az olyan országok gazdasági különbségeit, mint Németország és Görögország. Ebben az egy dologban azonban az eurózóna támogatói és kritikusai is egyetértenek – mondta Stiglitz.

A közgazdász szerint a döntéshozóknak minimalizálniuk kellett volna az eurózóna összeomlásának gazdasági és társadalmi költségeit. Példaként Argentínát említette, amelynek gazdasága mélybe zuhant, miután az állam csődöt jelentett. Argentína most már az egyik legdinamikusabban fejlődő országa. „Tegyük fel a kérdést, hogy hol tartana most Argentína, ha a gazdasági problémákat még idejében, a kilencvenes években kezelik?” – mondta Stiglitz.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy egyszerűen nincs fájdalommentes megoldás az európai problémákra. Szerinte Görögország helyzetét nem lehet Litvániához hasonlítani, amelynek bruttó hazai összterméke 20 százalékot zsugorodott 2009-ben, így a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult. A litván kormány ezután kemény megszorításokat hozott, hogy rendbe szedje a költségvetését. Ezt az ország azért tudta megtenni, mert a litván lakosság a megszorításokkal együtt is jobb életszínvonalon élnek, mint korábban. Ez nem azt jelenti, hogy a görög kormánynak nem kell költségcsökkentő intézkedéseket hoznia, ám lehet, hogy az nagyobb kockázatot jelent az országnak, ha le akarják nyomni ezeket a lakosság torkán, mint maga a válság.

Stiglitz üzenete egyértelmű: az európai adósságválság gyökeres kezelésének folyamatos halogatása egyre több, s több pénzbe kerül. Vagy úgy, hogy az eurózóna gazdasága zsugorodásával, vagy azzal, hogy egyre több országot kell a közösségnek finanszíroznia. Stiglitz szerint a politikusok pedig ezt a „beteg” rendszert próbálják meg mindenáron fenntartani. Ő egyébként személyesen javasolta, hogy az unió bővítse ki stabilitási alapjának (EFSF) keretösszegét, elsősorban a kormányok közvetlen hozzájárulásával, másrészt pedig azzal, hogy lehetővé teszik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kölcsönözzön az alapnak. A szakember nem ért egyet a közös európai kötvény kibocsátásával sem, mivel az szerinte a húzó gazdaságokat is visszavetné. Nem véletlenül ellenezte ezt mind Németország és Franciaország.

A lényeg természetesen az, hogy milyen gyorsan jutnak dűlőre a politikusok, hiszen az időhúzásból egyedül a spekulánsok húznak hasznot, éppen azok, akiket az európai politikusok az egész helyzet kialakulásával vádolnak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek