Az új alaptörvény miatt sok sarkalatos törvényt kell elfogadni, de ezen kívül feles törvényeket is kell alkotni vagy módosítani - mondta a miniszterelnök szóvivője az InfoRádió Aréna című műsorában. Szijjártó Péter hozzátette: a Széll Kálmán-tervből is adódnak feladatok, hiszen zajlik a nagy rendszerek átszervezése.
Intenzív ősz lesz, komoly jogalkotási munka kezdődik - hangsúlyozta a politikus. Kifejtette: a kormányfő egyenként egyeztet a miniszterekkel és az államtitkárokkal, hogy milyen munkát kell még elvégezni augusztusban ahhoz, hogy a szeptember eleji kormányüléseken a javaslatokat megtárgyalhassák és a parlament elé bocsáthassák.
Szijjártó Péter közölte, ahogy az alkotmány előkészítés során, továbbra is konzultációra épülő kormányzást folytatnak, mivel a szociális konzultációval nem mehetnek szembe.
A miniszterelnök szóvivője reméli, hogy a sarkalatos törvények megalkotásakor az "MSZP és az LMP nem hisztizik majd", mint az alkotmányozás során, és részt vesz a munkában. A két párt egyébként korábban azt mondta, nem vonul ki.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e a kormány szerkezetében vagy a miniszterek személyében változás, Szijjártó Péter azt mondta, a struktúra bevált. Jól mennek a dolgok, ezért nem kell változtatni - emelte ki.
Korábban a Népszabadság írta azt, ha a miniszterelnök tervez is bármilyen változtatást, azt nem most fogja meglépni, hanem csak a jövő évi költségvetés és a sarkalatos törvények megszavazása után jelenti be. A lap azt írta, kormányzati körökben felvetődött egy külön egészségügyi tárca, de ezt Réthelyi Miklós nem támogatja, egy önálló Pénzügyminisztérium létrehozása viszont már a levegőben van.
Nem boszorkányüldözés
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy nem boszorkányüldözés az államadósság növekedéséért felelősségre vonni a volt állami vezetőket.
Egy ország eladósítása bűn - hangsúlyozta a fideszes politikus. Kifejtette: nonszensz szituáció, hogy miközben minden magyar ember viseli az ország eladósításának következményeit, addig pont azok akarják kihúzni magukat ez alól, akik ezt az egész szituációt előidézték A jogi felelősség megállapításának lehetősége itt elkerülhetetlen - vélekedett.
A 2002 és 2010 közötti államadósság növekedés okait vizsgáló országgyűlési albizottság jelentését vasárnap hozták nyilvánosságra. A testület az alkotmányügyi bizottságához fordul, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, jogilag felelősségre vonhatók-e az akkori szocialista és SZDSZ-es kormányok tagjai azért, hogy a arányos államadósság 53-ról 80 százalékra emelkedett.
Nem biztos, hogy csak egy választási vereség kell, hogy legyen a következménye annak, ha egy országot bűnös módon eladósítanak, kiszolgáltatnak, nehéz helyzetbe hoznak - emelte ki a fideszes politikus.
Az albizottság jelentését egyébként hamarosan a parlament is megtárgyalja.
