„Az ősz folyamán olyan nem kis falatok kerülnek a kormány elé, mint a nagy ellátórendszerek átszervezése” – fogalmazott tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a lovasberényi kormányülés kapcsán. Az, hogy mire jutottak a miniszterek a több száz milliárd forintos megtakarítási kényszer nyomása alatt, valószínűleg csak holnap dől el. Orbán Viktor miniszterelnök a döntések bejelentése mellett egy 3-4 százalékpontos államadósság-csökkentésről is beszélni fog az előzetes hírek szerind (lásd keretes írásunkat).
Annak ellenére, hogy a kormányülésen ez a téma is szóba kerül, az bizonyos, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról még holnap sem derülnek ki részletek. A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) ugyanis csak holnap egyeztetnek a fő irányokról. Lapértesülések alapján azonban olyan jövő rajzolódik ki e téren, amelyben az időskori ellátás egy alap-, és egy jövedelemarányos nyugdíjra épül. Az origo hírportál értesülése szerint a miniszterelnök „ragaszkodik” egy alapnyugdíj bevezetéséhez.
Ez nem a jelenleg is létező nyugdíjminimum szerepét venné át, hanem egy alapvető, ám meglehetősen alacsony összegű járandóságot biztosítana az időseknek. A körülbelüli mértéke szakemberek szerint havi 40-45 ezer forint lenne. Az viszont egyelőre homályos, hogy ez az alapnyugdíj alanyi jogon járna-e, úgy, ahogy Európa több országában, vagy ennek odaítélését is szolgálati időhöz (az előzetes értesülések szerint 20 évnyihez) kötné a kabinet.
Az alapnyugdíjat egészítené ki az úgynevezett munkanyugdíj, vagyis az az összeg, amely a bér után befizetett járulékokból áll össze, és amelyet a jövőben egyéni számlán vezetnének. Az alapnyugdíj bevezetésével a munkanyugdíjak összege a jelenlegihez képest csökkenne, vagyis előbbi nem adódik hozzá automatikusan a mostani járandósághoz.
