"A jogi szolgálatunk most megvizsgálja e törvény pontos tartalmát" - mondta Olli Rehn gazdasági és valutaügyi biztos szóvivője a bécsi lap érdeklődésére. Azt, hogy a vizsgálat eredményeképpen eljárást indít-e Brüsszel, egyelőre nem lehet felmérni, de a szóvivő nem zárta ki ennek lehetőségét.
Ez az helyzet nézeteltérésekhez vezetett Ausztria és Magyarország között - emeli ki a Die Presse. Ugyanis a törvény különösen sújtja az Erste és a Raiffeisen osztrák bankokat. Ezek abban reménykednek, hogy az EU bírósága Luxembourgban átmeneti rendelkezést bocsájt ki, amint a Bizottság szerződésszegés miatt eljárást indít. Az osztrák bankok számára jelentkező károk összegét előre nehéz megbecsülni. Egy a Dow Jonesnak nyilatkozó kereskedő úgy vélte, a piac 150 millió eurót áraz.
A törvény miatt az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz fordul a Magyar Bankszövetség is. A szervezet szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, és ismét felhívják a figyelmet a végtörlesztés jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázataira.
A törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már hatással volt a forint árfolyamára. Az emelkedő országkockázat és a romló forintárfolyam nem zárható ki, hogy kamatemelkedéshez vezet, amely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a vállalati és lakossági hitelkamatok emelkedését is okozza. Így negatívan érinthet több millió hazai lakossági és vállalati hiteladóst, akik forintban vették fel hitelüket. Fennáll a veszélye, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a lehetősége. Az intézkedés emellett mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot - sorolja közleményében a Bankszövetség
