GKI: Hanyatlásba taszít a Fidesz-kormány

A gazdaságpolitika miatt esik jövőre recesszióba a magyar gazdaság, csak kisebb részben járul ehhez hozzá a külső feltételek romlása – mutatta be Vértes András, a GKI igazgatója legfrissebb negyedéves előrejelzésüket. 2012-re 1 százalékos GDP-csökkenést és 3 százalékos fogyasztáscsökkenést jelez előre az intézet. Főleg hazai gazdaságpolitikai hibák miatt kerültünk zsákutcába, a piacgazdasággal és az európai jogelvekkel ellentétes, szabadságharcos, populista politika folyik – vélekedik a szakértő. Ez a befektetők elbizonytalanításához, a kockázati felárak növekedéséhez vezet.

Elhibázott az adópolitika, még most is adócsökkentésről beszélnek, miközben emelés folyik – mondta Vértes, aki szerint a gazdaság egy része túladóztatott, az egykulcsos adó, amely elvileg egyszerűbb lenne, egyre bonyolultabbá válik, nem javítja a foglalkoztatást, nem fehérít, hanem szürkít. Szembemegyünk a világméretű konszolidációs folyamataival, amelynek középpontjában az államadósság megőrzése és a pénzügyi stabilitás helyreállítása áll. Csak különböző egyszeri lépésekkel javította az államadósságot, eközben számos olyan lépést tett a kormány, amelyek rontják a pénzügyi stabilitást – mondta a szakértő.

Bevezettek egy példátlan méretű bankadót, államosították a magán-nyugdíjpénztárakat, és kedvezményes végtörlesztést tesznek lehetővé. Összesen 700-1000 milliárd forintot vonnak el a pénzügyi szférától. A legnagyobb lyukat a végtörlesztés üti, amelyet ráadásul valószínűleg meg fognak támadni, és végső soron az adófizetők pénzéből kell majd kifizetni. Az érintettek 20-30 százaléka 1000-1400 milliárd forint közötti értékben fog élni a lehetőséggel, ami tőkeemelést von majd néhány banknál maga után – prognosztizálja a kutatóintézet. A vagyonosabbak fognak majd élni vele, akik eleve alacsony kockázatot jelentenek, a kockázatos adósok viszont ott maradnak, becsapva érezve magukat, ami komoly társadalmi feszültséghez vezethet. Azokat mentik ki, akiknek nincs erre szükségük, ezért bevállaljuk a bankrendszer likviditásának, stabilitásának jelentős megrendítését. A hátrányai sokkal nagyobbak, mint az előnyei – vélekedik Vértes, társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanság folyik, szakmai konzultáció nélkül nem lenne szabad meghozni, forradalmi kapkodás zajlik – tette hozzá.

Idén az egyszeri hatásoktól letisztítva 5 százalék körüli hiány alakul ki, a strukturális egyenleg romlik, ami miatt meg is rótt minket az IMF. Nagyon lassan indulnak el a reformokkal kapcsolatos konzultációk, erőből nem lehet azokat átvinni. Jövőre 700 milliárd forint áll rendelkezésre egyenlegjavításra, de ennek zömét a nyugdíjrendszer viszi el. Akár évközi intézkedések is szükségesek lehetnek a 3 százalék alatti hiány tartásához. A vállalatok olyan mértékű tehernövekedése várható, amelyet a kisebb cégek már nem bírnak el, 20-30 százalékos is lehet a bérköltségek növekedése. Ha ezt megpróbálják kikényszeríteni, az foglalkoztatás csökkenéshez vezethet az előrejelzés szerint.

A reálkeresetek 1,5, a reáljövedelmek 2,5 százalékos csökkenése vezet a fogyasztáscsökkenéshez. Érdemi beruházásnövekedést várni optimizmus lenne. Valamennyi szektor termelése lassulhat, az ipar főként a gyengülő német export miatt, a mezőgazdaság egy átlagos időjárás mellett nem tudja megtartani az idei termelési szintet, a szolgáltatások pedig a tovább csökkenő belső kereslet miatt esnek vissza – hangzott el a prognózis bemutatóján. Ilyen körülmények között a foglalkoztatás csak művi beavatkozás miatt fog javulni, a foglalkoztatási programok miatt. A munkanélküliség statisztikailag kissé csökkenhet.

Az inflációt nem tekintik lényeges kérdésnek, a piaci folyamatok nem indokolnának áremelkedést. Éves átlagban 4,8 százalékos pénzromlással számolnak, de csak átmeneti hatás, az áfa emelése miatt. Az év végére nem is emiatt, hanem a pénzügyi stabilitás miatt lehet 6,5, jövő év közepéig 7 százalékra emelkedhet az alapkamat. 285 forintos euróárfolyammal számolnak, amely az ideinél lényegesen, 5 százalékkal rosszabb. Ebben nem számolnak katasztrófa jeleket mutató változattal, ilyenek esetén lényegesen nagyobb kamatszint is elképzelhető. Sokat segítene, ha az IMF-fel elővigyázatossági megállapodást kötnénk – tanácsolja Vértes András.