Kevesebb lesz a borra való

Száznál is több vendéglő és borszaküzlet vett részt szeptember 21-én, az első idei borszerdán a magyar borokat és a kulturált borfogyasztást népszerűsítő kampányban. „Korábban voltak olyan félelmek, hogy nem jelentkezik elegendő étterem, ám végül ez nem igazolódott be” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Simon Péter. Az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója hozzátette: „Szakmai vita folyt arról is, hogy a vendéglátós borfogyasztást hogyan lehetne felfuttatni. Jelenleg ugyanis a kereskedelemben és a vendéglátásban erősen túlárazottak a borok. A bor azonban alapvetően nem drága cikk, a nemzetközi piacokon, például Németországban 1-5 euró körüli áron adnak egy palacknyi bort, ezért már jó közép- vagy akár felsőkategóriás minőséget lehet kapni. Természetes, hogy erre egyéb költségek és adók is rárakódnak, mire a fogyasztóhoz kerül. A végén azonban azt látjuk, hogy sok esetben indokolatlanul drágul meg a bor” – fejtette ki Simon. Hozzátette: „Örvendetes, hogy az elmúlt húsz évben igényesebbé váltak a fogyasztók, de ez és az ezt kihasználó túlárazás a forgalmazásnak árt. Ezt a rossz irányt megfordítandó vezettük be a borszerdát, amelynek üzenete, hogy az éttermi borfogyasztás elérhető.”

A fogyasztás elterjedését elősegítő kampányokra várhatóan szűkösebb források állnak majd rendelkezésre, mint korábban. A második fél évben induló kampányok az augusztus közepi forgalomba hozatali járulékbefizetéstől függnek, ennek értékét ma még nem lehet tudni, de az irány kedvezőtlennek tűnik.

„Bár az összesítés még folyik, a tavalyi rosszabb év, a viszonylag magas árak és az alacsony szintű fogyasztás miatt valószínűleg az idén a bormarketingre is kevesebb pénz jut” – ismerte el Simon Péter. A bormarketinghez kapcsolódó kampányokat a bor literje után, a Bormarketing Alapba fizetendő 5, illetve minőségi bor esetén 10 forintos hozzájárulásból finanszírozzák. Tavaly ez az összeg 800 millió forint volt, a kevesebb fogyasztás után viszont a végösszeg is szükségszerűen kisebb lesz.

A tavasszal kihirdetett kampányok késése miatt is érte kritika a bormarketingpénzek elosztását. A lapunknak nyilatkozó borászok korábban is rámutattak: a késedelem az oka annak, hogy a tavalyi négy után az idén csak két alkalommal lesz borszerda, mindkettő ősszel. A Hajós András arcával hirdetett Fröccskampány szintén megkésve, július 31-én indult útjára. A hungarikumnak vagy inkább monarchikumnak nevezett ital népszerűsítését szolgáló Fröccsbusznak az ország nagyobb fesztiváljait kellett volna végigjárni, ám erre az időre ezek legtöbbje már lezajlott.

Simon Péter a késedelmet adminisztratív okokkal magyarázza: „A borszerda és a többi kampány azért csúszott, mert ez év elején módosult a közbeszerzés szabályozása. A bormarketingpénzek államháztartási pénzek, elköltésük szigorú szabályokhoz kötött, amelyeket be kell tartanunk, akkor is, ha valóban boszszantó volt a késlekedés. Nem így terveztük, de valóban csúsztunk, most azon dolgozunk, hogy ezen javítsunk. Ezzel együtt is elégedett vagyok a megvalósult projektekkel.”

„A forgalomba hozatali járulék bormarketingre menő 60 százaléka és a bormarketing egésze kerüljön a borászok kezébe” – követelte Tiffán Zsolt fideszes képviselő múlt heti parlamenti felszólalásában.

A civilben borászként tevékenykedő politikus a pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát is szorgalmazta.

„A forgalomba hozatali járulék bormarketingre menő 60 százaléka és a bormarketing egésze kerüljön a borászok kezébe” – követelte Tiffán Zsolt fideszes képviselő múlt heti parlamenti felszólalásában.

A civilben borászként tevékenykedő politikus a pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát is szorgalmazta.-->