A miniszterelnök hozzátette: az emelés mértékének elviselhetőnek kell lennie, semmiképpen nem vezethet ahhoz, hogy csökkenjen a munkahelyek száma. Azt is elmondta: szeptember 28-ig véglegesíti a kormány azokat a technikai elemeket, amelyek a jövő évi adórendszerben kompenzálni fogják az esetleges keresetcsökkenést. Ezáltal a munkaadók érdekeltek lesznek a béremelésben, mivel az állam a minimálbér-emelés bizonyos szintje fölött hajlandó kompenzálni többletkiadásaikat, garantálva, hogy az új adózás feltételei között sem keres senki kevesebbet.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az új munkatörvénykönyvével kapcsolatos egyeztetésekről beszélve fontos előrehaladásnak nevezte, hogy a szabadság rendszere nem változik, sőt, a jelenlegihez képest a munkavállaló által uralt napok száma nő. Az új szabályozás 250 órára emeli a túlmunkát, ezt egyes munkák szezonalitása indokolja.
Az elnök hozzátette: a kártérítési felelősséget is korlátozni fogja az új törvény. Megállapodtak abban is, hogy négyhavi átlagkeresetről nyolc hónapra emelik a kártérítési felelősség mértékét. Az is a munkavállalók számára kedvező változás az eredeti „munkaanyaghoz” képest, hogy elbocsátáskor a munkaadónak kell indokolnia.
A munkaadók képviseletében a tárgyaláson részt vevő Demján Sándor elmondta: ez a fajta egyeztetés nem a klasszikus háromoldalú konzultáció, de fontos. Az ígéretek szerint ezentúl félévente leülnek ebben a körben egyeztetni. A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: maradt még néhány nyitott kérdés, amelyekben meg lehet állapodni.
