„Az üzemanyagárak alakulása szintén gyorsította az inflációt. Az élelmiszerárakat leginkább az idényáras élelmiszerek 11,6 százalékos árcsökkenése húzta le. Az üzemanyagárak 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, míg a szeszes italok, dohányáruk árai 0,5 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások árainak 0,3 százalékos növekedésén belül az üdülési szolgáltatások szezonális, 3 százalékos árnövekedése volt megfigyelhető, ezzel szemben a nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek árai átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek” – írta Suppan.
Az elemző úgy látja, a következő hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelől az élelmiszerárak tavaly év végi, illetve az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból, ami párosulva a továbbra is gyenge belső kereslettel az enyhülését okozhatják. Az infláció mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hatnak.
Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövő év második negyedévében elérhetőnek tűnik. Az idei évre 3,8 százalék, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számítanak a TakarékBank elemzői.
„Az inflációs kockázatok miatt rövidtávon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre, azonban az inflációs célkitűzés várható elérése és a gyenge belső kereslet középtávon lehetővé tenné a monetáris politika enyhítését. A stabilitási kockázatok miatt – amit jelentősen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések – azonban a jövő év közepe előtt kamatcsökkentés aligha várható” – magyarázta Suppan.
