A jelentés szerint, amelyet az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége írt, az MSZP jelenlegi elnöke, aki akkor még csak elnökségi tag volt, azt mondta: a pártok háborúban állnak, és fél attól, hogy a titkosszolgálat átlépett egy határt.
Az igencsak szövevényes UD-ügy feldolgozásában az amerikai diplomácia sem jutott sokkal előrébb, mint a magyar sajtó. A már akkor nyilvánosságra került részletek ismeretésén túl csupán annyit említ, hogy Dávid Ibolya akkori MDF-elnök lehallgatása, amelyből a botrány kirobbant, valószínűleg csupán a jéghegy csúcsa abban, ahogy a hasonló megfigyelésekre szakosodott cégek belenyúlnak a politikába. Megemlíti a szöveg azt is, hogy az MSZP megpróbálta a nemzetközi diplomácia figyelmét erőteljesebben a jobboldali pártok titkosszolgálati kötődései felé fordítani. Idézi Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt is, aki azt mondta: az ügy 1990 óta a legrosszabb botrány Magyarországon. Igaz, kommentárként azt is hozzáfűzi a jelentés, hogy a magyar közvélemény biztos abban, hogy nem csak a Fidesz, hanem a szocialista párt is él az efféle eszközökkel.
„Fogalmam nincsen” – mondta a Világgazdaság kérdésére Mesterházy Attila arról, mit érthetett a jelentés írója az alatt, hogy ő többet tud, mint ami a sajtóban megjelent. Az MSZP elnöke lapunknak nem zárta ki, hogy ilyen mondatok elhangozhattak akár az ő szájából, de azt is hozzáfűzte: három év elteltével nem emlékezhet pontosan arra, mit mondott. A szó szerinti idézetek pedig egy hasonló jelentésben mindig kétséges hitelességűek szerinte. Elmondása szerint az valóban előfordulhatott, hogy magánbeszélgetésben megemlítette, mennyire rossznak tartja, hogy az ilyen ügyek „elérték a politikát is, nem csak a gazdasági versenytársakról folyik információgyűjtés” a politika, „konkrétan a Fidesz” részéről.
