Előrengések az euróövezetben

Újabb vészjósló napot könyvelhettek el tegnap a pénzügyi piacok a Görögországból érkező negatív hírek hatására: a nagyobb tőzsdék Ázsiában és Európában is kettő-négy százalékot zuhantak, az euró pedig nyolchavi mélypontra, az 1,332-es szint alá süllyedt a dollárral szemben.

A már amúgy is bizonytalan piacokon azután fordult még inkább negatívba a hangulat, hogy vasárnapra kiderült: a görög kormány nem tudja tartani a deficitcélokat. Az idén 8,5

százalék lesz a hiány az EU–EKB–IMF hármas által legutóbb kitűzött 7,6 helyett, ráadásul az előbbit is csak abban az esetben lehet tartani, ha – mint arra a gazdasági minisztérium közleménye utalt – az utolsó három hónapban az állampolgárok a vártnak megfelelően fizetik be az adóikat, és az állam is hatékony lesz a megszorítások által érintett területeken. Szintén emelte a kormány a jövő évi hiánycélt: 2012-ben a deficit 6,8 százalék lesz az eddig tervezett 6,5-del szemben.

A kilátások romlásának oka, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál nagyobb mértékű lesz: az idén 5,5 százalékkal zsugorodik a görög gazdaság, és még jövőre is 2-2,5 százalékkal csökkenhet a mutató a júliusi euróövezeti csúcs idején prognosztizált 0,6-es plusz helyett. Úgy tűnik tehát, hogy az ország továbbra sem tud kitörni az ördögi körből: a trojka által kikényszerített újabb és újabb megszorítások megfojtják a belső keresletet, így a recesszió egyre mélyebb lesz, a költségvetési bevételek csökkennek, ezt a kormány a kiadási oldalon újabb takarékossági intézkedésekkel próbálja korrigálni.

Bár ez a kúra eddig nem hozott eredményt, és egyre több szakértő követeli a GDP 160 százalékának megfelelő adósságot cipelő görög állam kötelezettségei egy részének elengedését – ez gyakorlatilag egy kontrollált csődöt jelentene –, a trojka egyelőre kitart eddigi receptje mellett. Ennek jegyében csak akkor hajlandó átutalni az államcsőd elkerüléséhez szükséges nyolcmilliárd eurós hitelrészletet október közepéig, ha a kabinet többek között tovább emeli az egyes adókat, visszavágja az állami béreket, és felgyorsítja a közalkalmazottak elbocsátását. Utóbbiak számát 2015-ig ötödével csökkentenék, egy 30 ezer fős leépítést pedig már egy éven belül végrehajtanának.

Szakértők úgy vélik, a görög kormánynak valószínűleg a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére is sikerül keresztülvinne a törvényeket a parlamenten, így az EU és az IMF átutalja majd a hitelrészletet. A kérdés inkább az, hogy ezt követően, 2012 és 2014 között hogyan lehet biztosítani a görög állam finanszírozását. A minisztertanács vasárnap este elfogadott 2012-es költségvetése 6,6 milliárd eurónyi megtakarítással, valamint azzal számol, hogy a finanszírozás már újabb eladósodás nélkül is megoldható lesz.

A görög helyzet az Eurogroup lapzártánk idején zajló ülésén is napirendre került – a hitelrészlet átutalásáról valószínűleg még nem született döntés –, mint ahogy arról is vitáztak a pénzügyminiszterek, milyen módon lehetne jelentősen megnövelni az ideiglenes euróövezeti mentőöv „tűzerejét” a válság továbbterjedésének megakadályozására.

Mi lesz a magyar elnökség eredeti célkitűzéseiből?

„Minden, amit célként kitűztünk, ketyeg tovább” – válaszolta Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen a Világgazdaság azon kérdésére, hogyan halad a magyar elnökség által felkarolt ügyek gyakorlati megvalósítása. Hozzátette: az elnökség által elfogadott uniós romastratégiát az egyes tagállamoknak kell majd konkrét tartalommal megtölteniük, a Duna régió stratégiában pedig zajlik a konkrét projektek kidolgozása, amelyek finanszírozását közös pályázatokkal kell majd biztosítaniuk az érintett országoknak. A hatos jogszabálycsomagot – ezt nem sikerült a magyar elnökség alatt lezárni – a múlt héten fogadta el az Európai Parlament, az európai pénzügyminiszterek pedig ma írják alá a dokumentumot. A horvát csatlakozás esetében a csatlakozási dokumentum aláírására decemberben kerülhet sor, a schengeni bővítés ügye viszont néhány tagállam vétója miatt áll, így Románia és Bulgária továbbra sem lehet része az övezetnek. Ami az EU 2014–20 közötti költségvetésének vitáját illeti, Győri Enikő szerint az Magyarország számára is „iszonyatos erőpróba lesz”. Úgy véli, a bizottsági javaslat „nem különösebben kedvező számunkra” – az agrár- és a kohéziós politikára kevesebb juthat 2014-től –, ezért arra kell törekedni, hogy ezek a területek mégse kerüljenek hátrányba.