A jövő hónapban már az olasz Mario Draghi fogja vezetni az EKB kormányzótanácsát. Elemzők szerint a globális, illetve az európai konjunktúra lanyhulása miatt az euróövezet jegybankjának vissza kell fordítani a monetáris politika irányát, és válság üzemmódba kell kapcsolnia.
Ismeretes, az EKB ebben az évben áprilisban 25 bázisponttal emelte a történelmileg legalacsonyabb, 1 százalékos alapkamatot. Nyáron még egy negyed százalékpontos szigorítást hajtott végre a központi bank, így jelenleg 1,5 százalékos a kamatszint. Az EKB a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt emelt, miközben várható volt, hogy a gazdasági teljesítmény gyenge marad, amely továbbra is laza monetáris politikát indokolt volna.
„A gazdasági növekedést lefelé mutató kockázatok övezik” – mondta Jean-Claude Trichet a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a növekedés nagyon lassú lesz az idei év második felében.
Trichet elmondta, az infláció a jegybank 2 százalékos célja felett alakulhat az év hátralévő részében. Azonban hangsúlyozta azt is, hogy a lassú növekedés, és a kilábalást övező kockázatok az inflációra hatnak. Szavai szerint az inflációt „kiegyensúlyozott” kockázatok övezik.
Trichet már a mólt hónapban sem mondta azt, hogy felfelé mutató inflációs kockázatok lennének, vagyis nincs jele közelgő kamatemelésnek. Az elnök kijelentette: konszenzusos döntés született a kamat 1,5 százalékos tartásáról.
Még ebben az évben 40 milliárd euró keretösszegű fedezett kötvényvásárlási programot indít el az EKB, amelyet az elsődleges és másodlagos piacon egyaránt megvalósíthat.
Az EKB októbertől 12, novembertől pedig 13 hónapos időtávra ad korlátlan likviditást a bankoknak.
