A helyi adó az utolsó reménysugár?

Gúnyos megjegyzések sokaságát keltette a hír, hogy Újpest önkormányzata ötmilliárdos hitelkeretért folyamodott. A IV. kerület fideszes vezetése ugyanis ezt már akkor tette, amikor a kormány egyértelműen leszögezte: a hitelfelvételt látják az önkormányzatok egyik legnagyobb problémájának. De nem Wintermantel Zsolt az egyetlen kormánypárti polgármester, aki pártja álláspontjával is szembefordulva újabb hitelt kért még, amíg lehet.

Csak októberben Nagykanizsa és Jászberény közgyűlése is 1,4 milliárd, illetve 800 millió forintos hitelfelvétel mellett döntött, a legnagyobb városok közül pedig Debrecen és Pécs is megpróbálkozott ezzel az elmúlt hónapokban. Igaz, a pécsi közbeszerzést két héttel később vissza is vonták. Hivatalos magyarázat nem érkezett a miértre, a helyi ellenzék azonban azt állítja: nem volt már bank, amely felvállalta volna, hogy hitelt ad a városnak.

„Nehéz úgy tervezni, hogy egyszerre négy törvényre is várunk” – jellemezte a települések gazdálkodásának helyzetét egy önkormányzati forrásunk. Ahhoz ugyanis, hogy legalább alapszinten meg lehessen kezdeni a felkészülést a jövő évre, a 2012-es központi költségvetés és az adók új szabályozása mellett az elvileg szintén jövőre életbe lépő új önkormányzati törvényt, valamint iskolafenntartóként a köznevelési törvényt is ismerni kellene. Pedig az utóbbi kettőről még csak koncepció látott napvilágot, az adótörvényekről pedig még kérdéses, hogy a több mint száz kormánypárti módosító indítvány közül mennyit fogad el a parlament.

Könnyebbítést valószínűleg az jelenthet a települések számára, ha az önkormányzati törvény a mostaninál jóval nagyobb körben engedélyezi a helyi adók kivetését. Az ígéret erre Tállai András államtitkártól már elhangzott, Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke is támogatja, és

értesüléseink szerint sok önkormányzat valóban számol is ezzel a lehetőséggel. Tállai korábban annyit mondott, hogy a városvezetők számára csak a választók előtti elszámolás jelentene korlátot, önkormányzati forrásaink pedig egyöntetűen állítják: bár szeretnék elkerülni, hogy több adót kelljen kivetniük, ha a jelenlegi helyzet nem változik, más választásuk nem marad.

Az önkormányzati szektor legnagyobb problémája ugyanis változatlan, továbbra is sok feladatot kell ellátniuk kevés állami támogatás mellett, és ebben nem sok változás jöhet a költségvetés tervezete szerint. A normatívák öszszességében csökkennek, csupán néhány stagnál vagy nő közülük, oktatási intézményeket

pedig legkorábban a következő tanév elejétől lehetne átadni. Sőt, önkormányzati forrásaink egyetértenek abban: az iskola elvesztése olyan politikai presztízsveszteség, hogy sok helyen a legutolsók közt vállalnák ezt, ha a kormány nem teszi kötelezővé.

Létezik olyan terv is, amely szerint a helyi iparűzési adót osztanák el másképp. Úgy, hogy a szegényebb települések is kapjanak abból, ami a több adót beszedő városokban összegyűlik. Ez az elképzelés komolyabb ellenállásba ütközhet, és nem csak a gazdagabb önkormányzatok részéről: sokak szerint ez nem ösztönözné a településeket a nagyobb fejlesztésekre. Ám úgy tudjuk, nem esélytelen olyan kompromisszum sem, amely erre vezet.

Amíg nem derülnek ki konkrétumok az új törvényekről, sok

város számára az újabb hitel jelentheti a lehetőséget a működőképesség megtartására. E mellé újabb veszély is társul: elérkezett az az idő, amikor a 2007–08 körül felvett hitelek után tömegesen el kell kezdeni a törlesztést. Néhány évvel ezelőtt még jó ötletnek látszott úgy megkötni a hitelszerződéseket, hogy csak 3-4 év után kelljen az első részleteket visszafizetni, most pedig egyre több helyen alig van pénz erre.