Azt mondta, a kabinet nem akarja feladni, hogy a családtámogatási rendszer a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül érvényesüljön, és nem megy bele olyan feltételrendszerbe, amelylyel a nyugdíjak reálértéke csökkenne. A válságadókra is szükség van, „mert nem lehetséges, az hogy a válság következményeit kizárólag az adófizetők fizessék meg” – közölte. Az kérdéses, hogy a kormány ebből mennyit tud majd megvalósítani, a szakértők ugyanis ennél jóval kevesebb mozgásteret tartanak reálisnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint jövőre „nem lesz önálló magyar gazdaságpolitika”, mivel a kormány nem elővigyázatossági hitelkeret-megállapodást, hanem készenléti megállapodást köt majd a valutaalappal, amely így negyedévente monitorozza az intézkedéseket. „Viszszatérünk arra a pályára, amelyet a Bajnai-kormány folytatott” – mondta Török.
Nyilatkozott Martonyi János külügyminiszter is: azt mondta, Magyarország elkötelezett az IMF-fel kötendő megállapodás mellett, és hazánk, bár emelkedő költségekkel, de képes finanszírozni szükségleteit a tőkepiacokról, ám támadás jeleit érzékelte a pénzpiacokon. A forint elleni vélelmezett támadásról beszélt a kormányszóvivő is. A leminősítés kockázatát mindenesetre sikerült csökkenteni. A Standard & Poor’s hitelminősítő közölte: folytatja a magyar szuverén adósbesorolásra november 11-én bejelentett negatív megfigyelést, de döntésével megvárja az IMF–EU-tárgyalások kimenetelét.
