A befektetők egyre többen néznek erre a megoldásra – nem véletlenül
Az elmúlt hónapokban újra erőre kaptak az indexkövető alapok, miközben az ETF-ek térnyerése is töretlen. Egyre több magyar befektető teszi le a voksát a passzív befektetések mellett, mert a magas infláció, a hektikus tőzsdei mozgások és a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet felértékelik azokat a megoldásokat, amelyek egyszerre olcsók, átláthatók és hosszú távon stabil teljesítményt kínálnak.
Korábban már foglalkoztunk a tőzsdén kereskedett alapok, azaz ETF-ek (Excange Traded Fund, azaz Tőzsdén kereskedett alapok) látványos térnyerésével, és azzal, hogy több ezer ilyen termék közül válogathatnak a befektetők. Az ETF-piac robbanásszerű bővülése azonban egy másik, vele szorosan összefüggő területet is reflektorfénybe helyezett, az indexkövető alapokat. Bár a két kategória gyakran összemosódik – hiszen sok ETF is indexkövető –, érdemes külön is megnézni, hogyan és miért váltak az elmúlt évben ennyire népszerűvé.
Olcsóság: a legnagyobb vonzerő
Az indexalapok egyik legfőbb előnye a költség. Mivel az alapkezelőnek nem kell aktív stratégiával, folyamatos elemzéssel és időzítéssel próbálnia „megverni” a piacot, az éves díjak jóval alacsonyabbak lehetnek, mint az aktívan kezelt alapoknál. A hosszú távú hozamot tekintve ez kulcsfontosságú:
minél kisebb a költség, annál nagyobb a befektető zsebében maradó nyereség.
Diverzifikáció egyetlen lépésben
Egy indexalap vásárlásával akár több száz vállalat részvényéhez is hozzáférhetünk.
A legismertebb példa talán az S&P 500 index, amely az Egyesült Államok 500 legnagyobb tőzsdei vállalatának teljesítményét követi.
Egy ilyen indexet másoló alap révén a befektető gyakorlatilag egyetlen tranzakcióval az amerikai gazdaság széles keresztmetszetébe fektet. Ez különösen akkor előnyös, amikor a piac kiszámíthatatlan: nem kell azon izgulni, hogy egy konkrét iparág vagy vállalat rosszabb teljesítménye jelentősen lehúzza a portfóliót, mert a széles körű kitettség kiegyensúlyozottabb mozgást és mérsékeltebb kockázatot hoz.
Egyszerű és viszonylag kiszámíthatóbb
Az indexkövető alap egyik legnagyobb erénye az, hogy azt kapjuk, amit látunk. Az alap szerkezete mindenki számára világos, pontosan követi a benchmark index összetételét, ezért
- nincsenek gyakori meglepetések,
- nincs „szakértői megérzés”
- és nincs kockázat abból, hogy a portfóliókezelő rossz döntést hoz.
Ez a fajta kiszámíthatóság különösen értékes akkor, amikor a piaci hangulat napról napra változik.
Miben más ez, mint az ETF?
Az ETF-ek sokszínűsége hatalmas előny a befektetőknek, ugyanakkor túl nagy választék is lehet egyszerre: a tematikus, tőkeáttételes vagy nagyon szűk fókuszú ETF-ek között könnyű elveszni, és nem mindig egyértelmű, melyik illik a hosszú távú stratégiánkhoz. Érdemes megérteni, hogy az indexkövető alapok nem teljesen különálló befektetési kategóriát jelentenek:
sok ETF valójában passzív indexalapként működik, vagyis a célja nem a piac „megverése”, hanem egy adott index követése.
Az ilyen ETF-ek a hagyományos indexalapokhoz hasonlóan egyszerűek, átláthatók, és hosszú távon stabil befektetési lehetőséget kínálnak, miközben a tőzsdei kereskedés rugalmasságát is biztosítják. Így az ETF-ek és az indexalapok nem egymást kizáró megoldások, hanem inkább egymást kiegészítő eszközök, az ETF forma ad lehetőséget a kereskedésre, a passzív jelleg pedig kiszámíthatóságot és alacsony költséget.
Miért egyre népszerűbb?
A bizonytalan piaci környezetben felértékelődnek az olyan eszközök, amelyek kiszámíthatók, olcsók és hosszú távon is megbízható teljesítményt nyújtanak. Az indexkövető alapok pontosan ezt kínálják, egyszerű módon biztosítanak széles diverzifikációt, miközben költséghatékony alternatívát jelentenek a befektetők számára. Aki mostanában hosszú távra tervez, nehezen talál ennél egyértelműbb kiindulópontot.
