Gondban a francia gazdaság
A francia bankok görögországi kitettsége a legsúlyosabb az
európai pénzintézetek körében: március végén összesen 53 milliárd eurónyi hellén államkötvény volt a birtokukban. Az uniós csúcson kialkudott görög adósságelengedés fényében érthető, hogy nagy a félelem egy újabb bankválság kirobbanása miatt, ez megfojtaná az amúgy is gyenge francia növekedést, miközben drámai mértékben növelné az államadósságot. Abban az esetben, ha a fenti okok miatt Franciaország is elveszítené AAA hitelminősítői besorolását, az egész EFSF uniós mentőalap finanszírozása veszélybe kerülhetne.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a választások közeledtével egyre jobban szűkül Nicolas Sarkozy elnök mozgástere, és így egyre kisebb az esély valóban hatékony megszorító intézkedések bevezetésére. Az államfő számára ráadásul még az áprilisi választások nélkül is rendkívül nehéz feladatot jelentene a több évtizede tartó, adósságnövelésen alapuló gazdaságpolitika megváltoztatása – mutat rá a Der Spiegel. Utoljára 1974-ben volt egyensúlyban a költségvetés, azóta a növekedést jelentős mértékben az eladósodás folyamatos növelésével finanszírozták. A különböző adókedvezményeknek egészen átláthatatlan rendszere alakult ki az elmúlt évtizedekben. Egyedül a vendéglátó szektornak nyújtott áfakedvezmény évi kétmilliárd eurójába kerül a büdzsének. A helyzet fonákságát fokozza, hogy kevesen tettek olyan sokat e lista bővítéséért, mint maga Sarkozy, akitől mindezek fényében még nehezebben várható gyökeres fordulat.
Eközben az ország külső versenyképessége számottevően romlott. A bérköltségek 39 százalékkal emelkedtek 2000 és 2010 között, és a kormány nem fordított figyelmet a versenyképes középvállalatok helyzetének az erősítésére. A gazdasági szereplők súlyos hibának tartják a 35 órás munkahét bevezetését is, amely miatt véleményük szerint megnőttek bérek, a termelékenység pedig romlott.
Mindezek következtében a külkereskedelmi mérleg hiánya folyamatos növekedést mutat, és az idén várhatóan jócskán meghaladja majd az 50 milliárd eurót. A francia kivitel – a szomszédos Németországétól eltérően – nagyrészt az olyan óriáscégek vállán nyugszik, mint az Alstom elektrotechnikai konszern, a Thales fegyvergyártó, miközben hiányoznak a nemzetközileg is versenyképes középvállalatok.
A bérköltségek emelkedéséhez ráadásul nagymértékben hozzájárul a közszférában foglalkoztatottak roppant létszáma is: Franciaországban minden ötödik munkavállaló az államtól kapja a fizetését, ráadásul folyamatosan nőnek az eltartásukkal kapcsolatos költségek.
Új keletű germanofília
Tovább nőtt a németek tekintélye a franciák szemében. Nicolas Sarkozy a múlt heti EU-csúcs után ecsetelte Angela Merkel kancellár hozzájárulásának fontosságát a tető alá hozott egyezség kapcsán. A francia államfő azt is bejelentette, hogy a jövő áprilisi elnökválasztásra pártja programját a német kereszténydemokrata CDU-val dolgozzák ki. Sarkozy ezt mondta: „Aza feladatom, hogy Franciaországot egy olyan rendszerhez közelítsem, amely működik: Németországéhoz.” Sokatmondó a Le Parisien felmérése is, amely szerint a francia polgárok jobban bíznak Merkelben, mint Sarkozyben.
a feladatom, hogy Franciaországot egy olyan rendszerhez közelítsem, amely működik: Németországéhoz.” Sokatmondó a Le Parisien felmérése is, amely szerint a francia polgárok jobban bíznak Merkelben, mint Sarkozyben.-->
