Rajtkövön az adóalanyokért

„Az ellenőrzések után mintegy 25-30 milliárd forint lehet majd a kiadott támogatási igazolások nagyságrendje az öt látványsportág támogatására szóló társaságiadó-kedvezményeknél” – nyilatkozott lapunknak Bánki Erik. A parlament sport- és turizmusbizottságának elnöke elmondta: mintegy hatvanmilliárd forintnyi összigény érkezett be a határidőig, de körülbelül harmaduk formailag hibás vagy nem megalapozott. Bánki jobb pályázatokat várt, szerinte így mintegy 30 milliárd forintnyi összeg ki fog esni. Kiemelte, hogy komoly feltételrendszernek kellett megfelelni. A sportági szakszövetségek vizsgálták, van-e tartozása a pályázónak, a sportágfejlesztési programnak pedig egyeznie kell

a szövetség elképzeléseivel.

A támogatási igények kétharmadát az utánpótlás-nevelésre nyújtották be, 20-25 százalékát létesítményfejlesztésre, a többit képzésre, működésre. A vízilabda-szövetségnek a Megyeri híd pesti hídfőjéhez tervezett nemzeti uszodakomplexuma 14 milliárdért pályázott, de ez Bánki szerint formai okok miatt elbukott.

Az öt sportszövetséghez rengeteg kérelem érkezett, csak a labdarúgók több mint ezret adtak be. Több mint 400 egyesület pályázott a kézi- és kosárlabdázóknál, a legkevesebb, 68 a vízilabdázóknál. Az ötszázmillió forint feletti beruházásokról két miniszter dönt majd. Aki nem rendeltetésszerűen használja fel a támogatást, annak 50 százalékos pótlékkal kell azt visszafizetnie, és három évre kizárhatják a támogatási körből.

„A kérelmek jóváhagyása után nem jelenik meg azonnal a pénz

az igénylőknél” – hívta fel a figyelmet Radnai Károly. Az OrienTax Tanácsadó Kft. partnere elmondta, hogy a létesítmények fejlesztésére kért pénzeket csak akkor tudják lehívni, amikor a beruházással elszámolnak. Az adószakértő szerint így az igények egy része viszonylag teoretikus, hiszen az egyesületeknek nemcsak az önrész, de a támogatástartalom megfinanszírozásáról is gondoskodni kell, ami forráshiányos helyzetükben nehezen kivitelezhető. A támogatást a sportszervezetek nem is az államtól, hanem a társasági adót fizető cégektől tudják majd megszerezni, akik ezért cserébe adókedvezményt vehetnek igénybe. Radnai szerint a cégeket ösztönözni fogja, hogy 100 átutalt forint után – adózás előtti eredményük mértékétől függően –110 vagy 119 forint kedvezményt vehetnek igénybe. A cégek legtöbbje az adókedvezményt 2012 májusában tudja lehívni, miután beadja az adóbevallását, egy részük azonban pénzügyileg akár már az idén is, ha

a decemberi adófeltöltési kötelezettséggel szemben azt érvényesíteni tudja. Az államkasszába a társasági adóból hozzávetőleg 300 milliárd forint folyik be.

„Mivel a támogatás a cégeken keresztül bonyolódik le, a vállalatok és a sportszervezetek közötti közvetítőkre szükség van, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy mi az etikus díj ezért” – mondta Radnai. Az adószakértő arra emlékeztetett, hogy volt olyan szövetség, amelyik deklarálta: nem kell közvetítő, mivel ez akár jogszabályellenes is lehet, pedig a filmgyártásban hét éve működik ez a rendszer. A vidéki sportegyesületeknek, amelyek önkormányzati finanszírozásból működtek

és nincsenek szponzoraik, nehéz egyedül hirtelen milliós nagyságrendben támogatót találniuk. Főleg, ha december végéig nem találnak támogatót: akkor egy teljes évet is elbukhatnak.

„A pályázatokat készítő cégek három százalékot használhatnak fel közreműködői költségként a jogszabályok szerint” – mondta Bánki. Ezt főleg a kis egyesületek miatt tették, amelyeknek nincs olyan apparátusuk, hogy pályázatot tudnának összerakni. A fideszes honatya szerint egyszerű rendszert raktak össze. A 10 millió forint alatti pályázatoknál 3, míg az a felettieknél 15 oldalas dokumentumot kell csak kitölteni. A közvetítők, miután társaságiadó-alanyokat szereztek egy egyesületnek, cserébe nem koordinálhatnak beruházást, vagy különböző szerződéseken át a támogatásokból nem kérhetnek vissza 3-5-8 százalékot. Ez már törvénytelen.

„Az érintett csapatsportok támogatásával maximálisan egyetértek, de azt már kevésbé tartom szerencsésnek, hogy ezt a társasági adón keresztül valósították meg” – mondta Radnai. Egyrészt a jóváhagyott támogatási kérelem lehívása nemcsak a tartalomtól függ, hanem attól is, hogy találnak-e támogatót, s ez óhatatlanul torzítja a rendszert. Az adószakértő szerint utópia azt hinni, hogy e rendszer révén a cégek szorosabb kapcsolatot fognak ápolni a sportszervezetekkel,

mint ahogy ezt a törvényalkotók tervezték. Egyelőre inkább az ellenkezőjét látjuk, a korábban a sportot ténylegesen szponzoráló társaságok most már sokszor csak adókedvezmény formájában szeretnének támogatni, ezáltal a magánszféra hozzájárulását is kvázi refinanszírozza az állam.

Így a további szponzorpénzek elmaradhatnak, ami akkor fog nagyon hiányozni, amikor előfinanszírozás, önerő szükséges. Radnai szerint egyszerűbb lett volna a költségvetésből egyenesen 25 milliárdot felajánlani sportra, ezt az öt szövetség osztotta volna el.

Bánki szerint azzal, hogy a társaságiadó-kedvezményeket sporttámogatásra fordíthatják, nem szűnik meg a sport korábbi szponzorációja. Hangsúlyozta: az adótámogatásért a szponzorációval szemben az adózó semmit sem kérhet, ezt szigorúan fogják ellenőrizni. Ezért például minden szövetséget felkértek, állapítsák meg, hogy mennyit ér egy négyzetméternyi reklámfelület egy mérkőzés idején, hogy ezzel ne lehessen a támogatóknak visszaélniük. „Az új rendszerrel azokat a cégeket is közel tudják hozni a sporthoz, amelyek korábban nem vettek részt a támogatásában” – hangoztatta Bánki. A kluboknak komoly munkát kell elvégezniük, hogy támogatókat szerezzenek. Nem lehetnek köztartozásaik, színlelt szerződéseik, s átlátható költségvetésüknek kell lennie ahhoz, hogy a társaságiadó-kedvezményből részesülhessenek.

Előfinanszírozás az utánpótlás-nevelésben

A támogatási igényeket szeptember 15-ig kellett beadni. Az elbírálás november közepén zárulhat le. Több szövetség már megkezdte a támogatási igazolások kiadását. Ezt a dokumentumot a sportszervezet eljuttatja az adózóhoz, aki ez alapján átutalja az adótámogatás mértékét, maximum nyereségadója 70 százalékát. A beruházásoknál utófinanszírozási rendszer van, míg az utánpótlásnevelésnél és a működési támogatásoknál előfinanszírozás is lehetséges. Utóbbi esetben a teljes éves adótámogatást lehívhatják, ha erről az adózó és a támogatott külön megállapodást kötött. Az adózási időszakban az adózó az adóhatóságnak megküldi a támogatási igazolást, s levonhatja adóbefizetési kötelezettségéből.