Az első háromnegyed évben a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában a növekedés rendre 4,9, illetve 7,5 százalékos volt.
Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-szeptemberben 1 millió 851 ezren dolgoztak, 32 ezer fővel, 1,7 százalékkal többen, mint 2010 első háromnegyedében. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel, 4,9 százalékkal lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.
„A várakozásokkal közel összhangban, 5,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek szeptemberben az előző évihez képest, lassabban az előző hónapban mért 6,5 százalékos növekedéssel összehasonlítva. Az változásoknak köszönhetően a nettó bérek 5,7 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 2 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett” – vélekedett Suppan Gergely.
A TakarékBank vezető közgazdásza azt írta, a versenyszférában 3,5 százalékra lassult a bérnövekedés üteme az előző havi 5,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,3 százalékra lassult az előző havi 4,8 százalékról, ami részben bázishatásnak is tulajdonítható, a bérek alakulása továbbra sem utal béroldali inflációs nyomásra.
„A versenyszférában 0,8 százalékra lassult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 1,1 százalékos növekedésről, így jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedéshez képest. A továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a lassulását” – hangsúlyozta Suppan.
Hozzátette, egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.
„A foglalkoztatottak száma összességében 1,1 százalék csökkent a költségvetési szféra 6,2 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Mivel a közfoglalkoztatásban a tavalyihoz képest alacsonyabb a létszám, így statisztikailag kevésbé rontja a átlagos bérszínvonalát, ami részben magyarázatot adhat a közszféra béreinek 8,2 százalékos növekedésére” – mutatott rá az elemző.
Úgy látja, az év hátralevő részében kissé gyorsulhat a bérdinamika, ami bázishatásnak köszönhető, mivel az szja változások miatt a tavaly év végi jutalmak, prémiumok egy részét az idei év elején fizették ki. A reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt.
A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma szeptemberben 69 ezer fő volt, így a három negyedév átlagában közel 58 ezer fős volt a létszámuk, 73 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 677 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint 2010. január-szeptemberben.
A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 691 ezres létszáma közel annyi volt, mint 2010. január-szeptemberben.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210.100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214.500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201.500 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,3 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458.000 forint), ezt az információ és kommunikáció (392.500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (366.500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124.600 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147.900 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-szeptemberben a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5.200 forint juttatást kapott ezen a címen.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első kilenc hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 2,0 százalékkal emelkedett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139.400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99.200, a szellemi foglalkozásúaké 180.700) forint volt, 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél.
A 223.800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,5 százalékkal haladta meg a 2010. január-szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.
