Romló kilátások a jövő évre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A munkanélküliségi ráta magas maradhat, egyrészt a növekvő aktivitás, másrészt a versenyszektor részéről látható gyenge kereslet következtében. A bérekre a laza munkaerőpiac jelentős nyomást fejthet ki. A minimálbér-emelés jelentős többletterhet ró a vállalkozásokra, 2012-ben 328, 2013-ban 185 milliárd forintra becsülik ezt az összeget.
A béreken keresztüli alkalmazkodás lehet a domináns, azaz a magasabb kereseteknél alacsony béremelést alkalmazhatnak. Ezenkívül a ledolgozott munkaórát is csökkenthetik, a részmunkaidő aránya megemelkedhet. Ennek inflációs hatása 2013–14-ben erősödhet fel. A nettó reálkeresetek az átlagkereset alatt 5, a fölött 1 százalék körül eshetnek vissza, átlagosan 3 százalékos lehet a csökkenés.
A megemelkedő költségek és a leértékelődő hazai valuta hatása az utóbbi hónapokban megfigyelhető volt az inflációs alapfolyamatokban. Erre a novemberi, 4,3 százalékos, vagyis várt feletti adat is példa. A szezonális és hatósági áras termékek nélküli maginfláció 3–3,5 százalék között lehet a következő évben. A kép ugyanakkor némileg kedvezőtlenebb, mint az előző negyedévben bemutatott, zömmel az árfolyamhatás nyomán. De 2013-ra így is a cél alá süllyedhet a pénzromlás. A mostaninál szigorúbb monetáris kondíciókat tartanak szükségesnek, de a nemzetközi környezet javulása esetén hamarabb következhet a lazítás.
A költségvetés tekintetében nagyjából 300 milliárd forintos elcsúszást láttak korábban, de ezt nagyságrendileg ugyanilyen mértékben jelentett be intézkedéseket a kormány. Amennyiben a tartalékokat nem költi el a kormány, akkor a hiány 3 százalék alatt lehet. A végtörlesztés igénybevételével kapcsolatban jelenleg 20 százalék körüli arányt várnak, ez 280 milliárd forint feletti veszteséget jelent a bankrendszer számára. Korábban ugyanekkora arányt, de kisebb veszteséget jósoltak a jegybanknál.
